http://mozgasklinika.blogspot.hu/
Like-olj minket a Facebook-on
Gyógytorna, Manuálterápia, Sportrehabilitáció
Jelentekezz be szakértőinkhez:
Szólj hozzá!

Lewit- féle manuálterápia

A manuálterápia tudományos alapokra épülő diagnosztikus és terápiás módszer, mely a csontkovácsolás az osteopathia és a kiropraktika terápiás fogásait ötvözi. A mozgásszervrendszer reverzibilis elváltozásait diagnosztizálja és kézzel végzett műfogásokkal kezeli. Ezek a patológiás elváltozások, dysfunkciók lehetnek a gerinc, végtagok ízületeiben illetve az izomzatban vagy a lágyszöveti strukturákban. A dysfunkciók leggyakrabban kisízületi blokkok, meszesedések, degeneratív elváltozások, kopások formájában jelennek meg.

Ízületi blokk:

A funkcionális ízületi blokk fogalma és definíciója a legtöbb manipulatív technikában
megjelenik. Karel Lewit elmélete szerint az ízületi blokknak közvetlen és közvetett okait különböztethetjük meg. Közvetlen okként a túl nagy, vagy az ízület élettani mozgásának irányától eltérő erőhatást (pl.: „megemeli” magát) értjük. Közvetett okok lehetnek a mozgásszervrendszer bármely veleszületett, vagy szerzett biomechanikai zavara, illetve az idegi-reflexes eredet jelenléte, viszceroszomatikus reflexek, szomatoszomatikus reflexek megjelenése (pl.: rövidebb láb, ékcsigolya, scoliotikus gerinc). Az ízületi blokk létrejöttének patológiai elváltozására több teorikus álláspont létezik. Hippokratész az ízületi subluxatiót tartotta a legvalószínűbbnek. Későbbi kutatások eredményei igazolták, hogy RTG felvételeken az ízület luxatiója nem látható, ezért a subluxatios elmélet valósnak bizonyult. A subluxatiós elméletet tovább vizsgálta Cyriax, Maigne és Stoddard is, véleményük szerint a kisízületi meniscoidok elmozdulása idézi elő a funkcionális ízületi blokkot. Felmerült a porckorong elcsúszás, osteopátiás lézió és a szinoviális hártya redőinek becsípődése is, majd Karel Lewit módszertanában az ízületi blokk definiciója alapján legvalószínűbb elmélet, miszerint az ízületi belhártya redője behajlik az ízületi résbe – két felszín közé- az ott lévő kis porc (meniscoid) artrokinematikai mozgása elakad. Ez a meniscoid csapdája áll leginkább közel a blokk patomechanizmusához.

Lewit- techniqe

Prof. Dr. Karel Lewit (1916-2014) 1946-ban szerzett diplomát a prágai Károly Egyetem, Általános Orvostudományi Karán. Ezt követően Prágában a Neurológiai Klinikán kezdett el orvosként dolgozni, ahol komoly érdeklődést tanúsított a radiológia és a gerincgyógyászat területén. 1951-től tanulmányozta a gerinc manipulációját és dolgozott ki manuálterápiás technikákat. Később számos országban tanította az általa kidolgozott mozgásszervi diagnosztikai módszereket és manuálterápiás technikákat (Németország, Lengyelország, Ausztria, Bulgária, a volt Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok, Ausztrália és Új- Zéland). Lewit doktori disszertációja volt a cseh manuálterápiás tankönyv. Véleménye szerint a manuálterápia, kézzel végzett terápiás műfogásokat jelent, ellenben egy komplex diagnosztikai és gyógyító holisztikus szemléletre utal, így pontosabb a manuális medicina elnevezés.

Lewit legnagyobb mentorának és kollégájának tekintette Vladimir Jandat. Feltételezhető, hogy a kidolgozott technikáiban ezért fókuszál, oly gyakran a Janda-féle keresztezett syndroma és izom-dysbalance kezelésére.

Lewit radiológiai szemlélete és biomechanikai látásmódja által tudományos alapokra helyzete a kiropraktika és osteopathia során ismert műfogásokat. A manuálterápiában alkalmazta a mozgásszegment fogalmát és az ízületi véghelyzetérzést, így pontos képet kapott az ízület arthrokinematikai helyzetéről. Megalkotta az ízületi blokk fogalmát, melynek jelentése egy reverzibilis artrokinematikai subluxatio illetve a „meniscoidok csapdába esése”. Szegmentálisan vizsgálta a gerincet, fontosnak tartotta, hogy diagnosztikailag elkülönüljön a patológiás elváltozás a dysfunctiótól. Véleménye szerint a patológia, már egy kórkép, amely betegségekre jellemző elváltozás a mozgásszervrendszer képleteiben, a dysfunctió egy reverzibilis állapot, amely a megváltozott ízületi vagy lágyrész funkcióból adódik. Hangsúlyozza, hogy a dysfunctiót is észre kell venni és kezelni kell, ezzel megelőzve a 3 súlyosabb kórkép kialakulását.

A Lewit koncepció, direkt (csontokon keresztül ízület síkjában végzett manipulátiók) és indirekt (izmokon- MET, PIR- és fasciákon keresztül végzett műfogások) technikákat alkalmaz. A módszerére a leginkább jellemző, hogy a gerinc-, és medencedysfunkcióit, manipulativ fogások helyett, post-izometrikus relaxatios (PIR) technikával kezeli. Tudományos kutatásaiban a post-izometrikus relaxatio alkalmazásának területeit mutatja be, a fájdalomcsillapító hatás eredményességét bizonyítja be. A szakmai pályafutása során több izomtechnikával ismerkedik meg és részt vesz a DNS (Dynamic Neuromuscular Stabilization) módszer kidolgozásában. Karel Lewit manuálterápiás technikáját ma is oktatják a világ több országában és a Prágai Egyetemen. Angol és német nyelven jelent meg tankönyv a koncepciójáról.

A MozgásKlinika gyógytorna és manuálterápiás rendelőjében is naponta alkalmazott technika!

Mire jó a manuálterápia?

  • nyakfájdalom 
  • hátfájdalom 
  • derékfájdalom 
  • porckorong betegségek esetén 
  • gerincferdülés esetén 
  • végtagzsibbadás esetén 
  • csípőfájdalom 
  • térdfájdalom, bokafájdalom 
  • váll, könyök, csuklófájdalom 
  • szédülés, fülzúgás (mozgásszervi eredetű) 
  • fejfájás 
  • műtétek után 
  • sportolók sérülései esetén
Többféle manuálterápiás módszer terjedt már el hazánkban is, mindegyiket csak orvosok és gyógytornászok alkalmazhatnak.



Szólj hozzá!

Porckorongsérv műtét után

Gyakran írjuk, hogy megelőzni kell a porckorongsérv kialakulását, lumbágós panaszok megjelenése során mielőbb meg kell kezdeni a mozgásterápiát!
Amennyiben diagnosztizált a porckorongsérv, úgy aktív terápiával gyógyítható a gerinc állapota. A gyógytorna műtét nélkül kiemelkedő eredményt képes elérni a porckorongsérves betegeknél.

Mi van abban az esetben, ha elkerülhetetlen a műtét?

A modern gerincsebészeti eljárásoknak köszönhetően minimal invazív technikával mára már rutinosan operálják a hernializált porckorongot. A porckorongsérv az esetek kevesebb, mint 10 százalékában igényel műtéti kezelést! Szakértő gyógytornász képes a teljes tünetmentességet elérni, sőt a kiújulás esélyét teljesen lecsökkenteni. A gyógytorna a tünetmentesség mellett, a porckorongsérv kialakulásának okát, a gyenge mélyizmot, a gerinc rossz biomechanikai teherviselő funkcióját is javítja.
Stabilizáció nélküli műtét során eltávolítják a porckorong kitüremkedett részét és felszabadítják a kilépő ideget a nyomás alól. Minimális szöveti károsodás mellett operálnak, pici a műtéti heg, a felépülés gyors.

  • Lézeres porckorong dekompresszió:

A perkután (bőrön keresztüli) porckorong dekompresszió eredményes és költséghatékony megoldás. A lézer segítségével elérik a porckorong magját és megszüntetik a porckorongban urlakodó nyomást! Gyors és hatékony fájdalomcsillapító eljárás! Műtét után kiemelten fontos a szakszerű gyógytorna mielőbbi elkezdése! A műtét során nem oldják meg, hogy a gyenge izmok erősebbek legyenek, nem javítják a gerinc mechanikai funkcióját! Ez a későbbiek során is a gyógytorna hatására valósul meg!

  • Mikroszkópos mikrodisszektómia:

Minimális sebészi szöveti feltárás mellett, pár cm-es kis ablakot nyitnak a gerincen. Így látótérbe kerül a porckorongsérven feszülő durazsák és benne az idegek. A gerincsebész óvatosan mobilizálja a feszülő idegelemeket, majd azokat eltartva eltávolítják a kiszakadt porckorongsérv részeit, illetve a kitüremkedett porckorong darabot. A műtéti rehabilitáció gyors. Célzott, stabilizáló gyógytorna javasolt, hogy a megoperált porckorong körül az izmok megerősödjenek, a gerinc teherviselése javuljon!
Nyaki porckorongról készült MRI felvétel műtét előtt és után
Fúziós, stabilizáló műtétek:
Instabilitás miatt kialakult porckorongsérv illetve gerincbetegség miatt végzett műtéti technika. Ekkor két vagy több csigolyát összecsontosítanak. Az átmeneti stabilitást csavarokkal, rudakkal, lemezekkel és egyéb összekötő elemekkel biztosítják.
Célzott, speciális gyógytorna nélkül a műtét feletti és alatti porckorong sokkal jobban károsodhat, hiszen a gerinc mozgását túlkompenzálva igyekeznek végezni.
Stabilizált szakasz alatt és felett kialakult porckorongsérv
Összességében elmondhatjuk, hogy a legjobb és leggyakoribb műtéti technika is kevés a teljes gyógyuláshoz! A páciens aktív részvétele, a porckorongsérv műtét utáni intenzív gyógytorna és a gerinc helyes ergonomiájának kialakítása elengedhetetlen! A műtét utáni fájdalommentesség és a mobilitás 6 hét gyógytornával is elérhető, de a megfelelő izomerő és a kiújulás megelőzése legalább 6 hónap mozgásterápiát igényel! 
Szólj hozzá!

"Banyapúp!"

A szerzett tartási rendellenességek egyre gyakoribbak! Mozgáshiány, ülőmunka, stressz, laptop, telefon és társaik mind kényszerhelyzetben tartanak bennünket! A rossz testtartás tartós fennállása mozgásszervi betegségeket, patológiás állapotokat eredményez! 
A helytelen testtartásból alakul ki a "banyapúp" mely nem csupán esztétikailag befolyásolja a gerinc állapotát.
Az előrehelyezett fejtartás, tehát mikor az állunkat előre toljuk és a fej ebben a helyzetben rögzül, nagyobb megterhelést jelent a nyaki gerincnek. A nyaki gerinc úgy kompenzál, hogy a csigolyákat az optimális homorú ívből kimozdítja és tartósan rögzíti. A csigolyák egymáshoz képest előrecsúsznak és a nyaki gerinc kiegyenesedik. A kiegyenesedett nyaki gerinc nem képes az oszcilláló, rugózó mozgásoknak  biomechanikailag ellenállni. Ebben a helyzetben a porckorongnak túl nagy terhet kell cipelnie és lengéscsillapítóként is egyedül kell helytállnia! A porckorong degenerálódik, sérvesedik. A nyaki gerinc kiegyenesedés egyes szegmentumokban már-már inkább előre hajlásba (flexióba) kényszerül. Ez végképp nagy nyomást gyakorol a porkorong hátsó falára. A tarkó izmai a túlfeszülés miatt megrövidülnek, a fejbiccentő izom szintén rövidül ebben a helyzetben. A nyak mélyizmai elgyengülnek. A megfeszített tarkóizmok szintén rossz irányban "komprimálják" a koponyaalapot, ami a keringésnek (a. vertebralis) kedvezőtlen.
A helytelen testtartás és a degeneratív elváltozás emocionális tüneteket is produkálhat, mint
  • migrénes fejfájás
  • szédülés
  • fül csengés-búgás-zúgás
  • hányinger
A tükörben pedig láthatóvá válik egy púp a háti és nyaki gerincszakasz átmeneténél! Ez esztétikailag zavaró lehet, szúró és kisugárzó fájdalmat okozhat. A csigolya ennél az átmenetnél blokkolt, így a mozgása korlátozott a szöveti keringés romlik. Felgyülemlik a nyirok és a "banyapúp" egyre nagyobbá válik.
Mire elégedetlenné válunk a tükörben, fotókon visszaköszönő testtartásunkkal, már a porckorongjaink visítani tudnának a fájdalomtól!
Radiológiai felvétel gyorsan igazolja a patológiás elváltozást, de a vizsgálat során is jelentős mozgásbeli elmaradást tapasztalunk. 
Manuálterápiával kombinált gyógytorna képes javítani a nyaki gerinc helyzetén, így a fájdalom okát szüntetjük meg. Ezt követően esztétikai javulás is várható!
A legfontosabb a kiújulás megelőzése, a helyes ergonómia és a rendszeres testmozgás!
Szólj hozzá!

Bokaficam

A bokarándulása vagy ficama az egyik leggyakoribb sérüles, ami az összes sportsérülés 45%-át teszi ki. Leggyakrabban atlétákat, focistákat, kosárlabdázókat illetve tornászokat érintő sérülés, amely során a boka külső oldalán levő szalagrendszer landoláskor vagy egy erőteljes erőbehatás következtében megsérül.
A boka instabilitása az esetek 54%-ban ezt követően krónikussá válik, ezért kiemelten fontos ennek prevenciója illetve bekövetkezett trauma után annak megfelelő rehabilitációja. Korábban elfogadott volt, az a nézet, miszerint rögzítő használata, pihentetés, jegelés és felpolcolás az első teendő egy ilyen sérülés bekövetkeztével, manapság egyre több kutatás alátámasztja, hogy sokkal jobb eredményt hoz a korai jól dozírozott óvatos terhelés. Elsődleges cél a terápiában a duzzanat és a véraláfutás felszámolása, amiben segítségre lehet a kinesiotape és a flossing alkalmazása majd boka mozgástartományának helyreállítása manuálterápia segítségével.


Gyakran előfodul, hogy a sérülés már egy izületen belül kialakult probléma következtében alakult ki, ezért a manuálterápiás vizsgálat elengedhetetlen része a terápiának. Miután visszanyertük az izület teljes mozgástartományát, megkezdődhet a neuromusculáris tréning, ami megelőzés és a rehabilitáció szempontjából is kulcsfontosságú, melynek segítségével nem csak az izmok erejét de törzsstabilitását és az izület helyzetérzékeléséért felelős receptorait is képesek vagyunk fejleszteni, ezzel csökkentve a sérülés visszatérését.
A bokasérülést követően a kezdeti időszakban érdemes bokavédőt használnia a sportolóknak, de fontos, hogy ezt nem szabad hosszú távon sokáig alkalmazni, ugyanis rögzítés következtében szintén csökkenhet a boka mozgástartománya, ami miatt újjabb sérülés léphet fel.
Szólj hozzá!

Felhúzás vagy deadlift gyakorlat


Sokan úgy gondolják, hogy a nehéz dolgok emelése a legrosszabb, amit ember a gerincével tehet.

Miért nem állja meg a helyét ez a kijelentés?

Elsősorban nézzünk egy ábrát, ami a porckorongra mért nyomást probálja szemléltetni bizonyos teshelyzetek során. Ahogy az ábrán láthatjuk a görnyedt ülés, amiben valószínűleg a legtöbben olvassák ezt a bejegyzést, majdnem ugyanolyan nagy nyomást gyakorol a porckorongokra, mint az emelés.

Miért rosszabb mégis az ülés?
  
Az ülés során számos módon csökkentjük a farizom működését, egyrészt a folyamatos kompresszió nincs jó hatással sem a szövetekre, sem az idegi stuktúrákra pl. az ülőidegre, hosszú távú hatásaként rövidül a csípőhajlító izom, ami befolyásolja a csípőizület mozgástartományát és hatással van az ágyéki gerincszakaszra is eredéséből adódóan.

De miért jó a helyesen kivitelezett felhúzás gyakorlata?

A felhúzás az egyik legjobb gyakorlat amit a hátsó izomlánc erősítése céljából tehetünk, erősíti a törzsizmokat, fejleszti a core izomzatot, a combizmokat, farizmokat és a kar izmait.

Egyet értek azzal, hogy a rosszul kivitelezett felhúzás gyakorlata, a gerinc állapotát nagy mértékben rontja. De számos szakember, többek között Gray Cook is a mellett érvel miért kéne mindenkinek beépítenie ezt a gyakorlatot a mozgásprogramjába, illetve nem feletkezhetünk meg dr. Stuart McGillről sem aki pedig két könyvet is írt a derékfájdalom vonatkozásában.



Egy tanulmányában a lumbális csigolyákra ható nyíróerőket vizsgálták, ahonnan látható mekkora a különbség az egyenes derékkal végzett emelés és a domború háttal végzett emelés között! 
(A kép: 1900 N domború háttal végzett emeléskor , B kép: 200N!). Tehát a gyakorat helyes kivitelezése a megoldás gerincvédelem szempontjából. Mindig figyelj olda, hogy neutrális gerincpozcióval , egyenes háttal végezd a gyakorlatot és aktiváld közben a hasizmaidat.