http://mozgasklinika.blogspot.hu/
Like-olj minket a Facebook-on
Gyógytorna, Manuálterápia, Sportrehabilitáció
Jelentekezz be szakértőinkhez:
Szólj hozzá!

Bokaficam

A bokarándulása vagy ficama az egyik leggyakoribb sérüles, ami az összes sportsérülés 45%-át teszi ki. Leggyakrabban atlétákat, focistákat, kosárlabdázókat illetve tornászokat érintő sérülés, amely során a boka külső oldalán levő szalagrendszer landoláskor vagy egy erőteljes erőbehatás következtében megsérül.
A boka instabilitása az esetek 54%-ban ezt követően krónikussá válik, ezért kiemelten fontos ennek prevenciója illetve bekövetkezett trauma után annak megfelelő rehabilitációja. Korábban elfogadott volt, az a nézet, miszerint rögzítő használata, pihentetés, jegelés és felpolcolás az első teendő egy ilyen sérülés bekövetkeztével, manapság egyre több kutatás alátámasztja, hogy sokkal jobb eredményt hoz a korai jól dozírozott óvatos terhelés. Elsődleges cél a terápiában a duzzanat és a véraláfutás felszámolása, amiben segítségre lehet a kinesiotape és a flossing alkalmazása majd boka mozgástartományának helyreállítása manuálterápia segítségével.


Gyakran előfodul, hogy a sérülés már egy izületen belül kialakult probléma következtében alakult ki, ezért a manuálterápiás vizsgálat elengedhetetlen része a terápiának. Miután visszanyertük az izület teljes mozgástartományát, megkezdődhet a neuromusculáris tréning, ami megelőzés és a rehabilitáció szempontjából is kulcsfontosságú, melynek segítségével nem csak az izmok erejét de törzsstabilitását és az izület helyzetérzékeléséért felelős receptorait is képesek vagyunk fejleszteni, ezzel csökkentve a sérülés visszatérését.
A bokasérülést követően a kezdeti időszakban érdemes bokavédőt használnia a sportolóknak, de fontos, hogy ezt nem szabad hosszú távon sokáig alkalmazni, ugyanis rögzítés következtében szintén csökkenhet a boka mozgástartománya, ami miatt újjabb sérülés léphet fel.
Szólj hozzá!

Felhúzás vagy deadlift gyakorlat


Sokan úgy gondolják, hogy a nehéz dolgok emelése a legrosszabb, amit ember a gerincével tehet.

Miért nem állja meg a helyét ez a kijelentés?

Elsősorban nézzünk egy ábrát, ami a porckorongra mért nyomást probálja szemléltetni bizonyos teshelyzetek során. Ahogy az ábrán láthatjuk a görnyedt ülés, amiben valószínűleg a legtöbben olvassák ezt a bejegyzést, majdnem ugyanolyan nagy nyomást gyakorol a porckorongokra, mint az emelés.

Miért rosszabb mégis az ülés?
  
Az ülés során számos módon csökkentjük a farizom működését, egyrészt a folyamatos kompresszió nincs jó hatással sem a szövetekre, sem az idegi stuktúrákra pl. az ülőidegre, hosszú távú hatásaként rövidül a csípőhajlító izom, ami befolyásolja a csípőizület mozgástartományát és hatással van az ágyéki gerincszakaszra is eredéséből adódóan.

De miért jó a helyesen kivitelezett felhúzás gyakorlata?

A felhúzás az egyik legjobb gyakorlat amit a hátsó izomlánc erősítése céljából tehetünk, erősíti a törzsizmokat, fejleszti a core izomzatot, a combizmokat, farizmokat és a kar izmait.

Egyet értek azzal, hogy a rosszul kivitelezett felhúzás gyakorlata, a gerinc állapotát nagy mértékben rontja. De számos szakember, többek között Gray Cook is a mellett érvel miért kéne mindenkinek beépítenie ezt a gyakorlatot a mozgásprogramjába, illetve nem feletkezhetünk meg dr. Stuart McGillről sem aki pedig két könyvet is írt a derékfájdalom vonatkozásában.



Egy tanulmányában a lumbális csigolyákra ható nyíróerőket vizsgálták, ahonnan látható mekkora a különbség az egyenes derékkal végzett emelés és a domború háttal végzett emelés között! 
(A kép: 1900 N domború háttal végzett emeléskor , B kép: 200N!). Tehát a gyakorat helyes kivitelezése a megoldás gerincvédelem szempontjából. Mindig figyelj olda, hogy neutrális gerincpozcióval , egyenes háttal végezd a gyakorlatot és aktiváld közben a hasizmaidat.
Szólj hozzá!

Fascia Disztorziós Modell (FDM)

Typaldos- féle manuális terápia

Az FDM a fasciális kötőszövet elcsavarodását, formájának módosulását és mozgásának beszűkülését jelenti.
A fasciák egy pókhálóhoz hasonló rendszert alkotnak, mely az egész testet átszövi tetőtöl talpig, ez köti össze az izmokat, ínakat, csontokat, ereket, idegeket, szerveket.
Ez képes kiszáradni, sérülékennyé válni, olykor mozgáshiány, túlterhelés, vagy egy hirtelen erőhatás a test valamely részén disztorziókat hozhat létre ebben a rendszerben, amiket speciális manipulációs technikákkal és fogásokkal tudunk kezelni.
Az FDM alkalmazásának leggyakoribb területe az akut fájdalmak, mozgásbeszűkülések.

Ha egy ponton csontos területen egy ujjal vagy ujjbeggyel rámutatva meg tudod határozni a fájdalmad vagy egy- két ujjal egy vonal mentén esetleg érzed, vagy mélyen a kezeddel belenyomva keresve találod meg a fájdalmad, akkor valószìnű ez a módszer segítségedre lehet!

Mikor segíthet neked az FDM?

Ha a fájdalmad:


  • egy vonal mentén égető, kisugárzó, húzó érzés (triggerband)
  • egy pontban fáj, szúr egy izület közelében (continuum distorzio)
  • bent az izületben fáj, mozgásra tudod megmutatni, nehéz megtalálni, mozgatni -keresni kell hogy megtaláld (falt distozio)
  • mélyen bent van az izomban (hernialt triggerpont)
  • a végtag nem fáj de nem mozog (tektonikus fixálás)
  • egy egész végtagon azt simítva, dörzsölgetve tudod megmutatni, a végtag zsibbad, bizsereg (cilinder disztorzio)
Ha ráismertél a fájdalmadra, ez a módszer segítségedre lehet!
Szólj hozzá!

Myofasciális fájdalom

A myofasciális trigger pontok az izmos kötőszövet határán  kialakult érzékeny pontok. 
Dr. Janet Travell 1942-ben úgy határozta meg a fájdalom klinikai jellegét, hogy egy trigger pont olyan fájdalmas pont az izomban, mely nem köthető semmilyen traumához, fertőzéshez vagy gyulladásos reakcióhoz. A fájdalmas pontot úgy érezhetjük mint egy csomó vagy húr szerű terület az izomban, melynek ingerlése során kisugárzó fájdalom is keletkezhet. A csomó kitapintása specifikus, az adott izomra jellemző fájdalmat vált ki.

A triggerpontok aktiválódását számos tényező okozhatja, beleértve az akut vagy krónikus izomtúlterheltséget. (továbbá radiculopathia, szisztémás gyulladás, pszichés túlterheltség, homeosztázis zavara, dohányzás stb.)

Biokémiailag a triggerpont helyén az izomrostoknak tartós depolarizációja jön létre, eközben acetilkolin szabadul fel. A triggerpont abnormális biológiai összetételű terület. Az izomrostok tartós összehúzódása korlátozza a helyi vérellátást, mely további szenzitizáló anyag termeléséhez vezet. Így az áthaladó nociceptív (fájdalmas) ingerekkel kölcsönhatásba lépve, lokális fájdalom jelenik meg az izomban a neuromuszkuláris csomóponton.

Ezek a fájdalmak az izomban specifikus vonalban haladnak így könnyen azonosítható, hogy triggerfájdalomról van szó. 

Diagnosztizálási kritériumok (fizikális vizsgálat, tapintás során) (1999 Simons)
1. Lokális spontán fájdalom
2. Van egy kiterjedési zónája a fájdalomnak
3. Egy nagyobb ellenállási terület tapintható az izomszövetben.
4. Ebben egy érzékeny, jól körülírható csomó található
5. Mozgástartomány csökkenés az érintett területen

A myofasciális fájdalom egy új fogalomként született meg (Travell) ugyanis a fájdalmas csomók kiterjedt izmos- kötőszövetes fájdalmat képesek generálni. 

A trigger pontok kezelésével és a myofasciális fájdalommal a manuálterápia több irányzata is foglakozik. Manuálterápiás technikák mellett eredményes az adott izom stretchingje.
MET (izomenergia technika) vagy PNF (proprioceptív neuromuscularis facilitáció) illetve a PIR (post izometrikus relaxáció) eredményesebb a statikus nyújtásnál. 

A manuális terápia eredménye a terapeuta képzettségi szintjéhez kapcsolódik. 
Ha a triggerpontokat túl rövid ideig nyomják, aktiválodnak vagy aktívak maradhatnak. Ha túl hosszú ideig nyomják vagy túl erősen akkor irritálódhat illetve az izom sérülhet, fájdalmat okozva a kezelt területen. Ez a fájdalom 1-3 napig is eltarthat. 

Javasoljuk, hogy bízza képzett terapeutákra a csomóit! 


1. David G. Simons, Janet G. Travell, Lois S. Simons (1998) Myofascial Pain and Dysfunction: The Trigger Point Manual
2. Karel Lewit (2010) Manipulative Therapy
3. wiki


Szólj hozzá!

Mikor a nyaralástól fájdul meg a vállad...

Végre itt a július!
A legnépszerűbb hónap a nyaralóknak – napsütés, meleg, kikapcsolódás időszaka. Mindezt nem akarjuk friss fájdalmakkal tönkretenni, nem igaz?

Sajnos mégis gyakori, hogy a rengeteg élmény és lebarnult bőr mellett sokan vállfájdalommal térnek vissza munkába.

Hogy miért?

Ennek rengeteg oka lehet, mint például a nehéz bőröndök, nyári sportok vagy a túlzott klímahasználat...

Na de lássuk, mit tehetünk azért, hogy az idei nyarat is megússzuk vállfájdalom nélkül:
  • Nehéz visszafogni néha magunkat pakolás közben, mert kell a könyv, hátha lesz idő a vonaton olvasni, és a hajszárító is kell, hátha a nyaralóban nincs…Gondoljuk át, mit viszünk magunkkal, és ne vállaljuk magunkat túl a felesleges súllyal. Igyekezzünk minél kevesebbet emelgetni a nehéz bőröndöket. Ha az elfér az ülés alatt is, ne tegyük fel a fejünk fölötti csomagtartóba. Ha mégis így tennénk, mindig mindkét kezünket használjuk az emeléshez!
  • Városnézéshez, hosszabb sétákhoz lehetőleg hátizsákot hordjunk a féloldalas táskák helyett, és pakoláshoz is gurulós bőröndöt válasszunk a félvállas utazótáska helyett. Ha nem hátizsákot viszünk magunkkal, figyeljünk arra, hogy rendszeresen váltogassuk a súlyviselő karunkat!
  • Ha sokat cipekedünk, szakítsunk időt a pihenésre, hogy átmozgassuk a vállunkat, nyakunkat, nyújtsunk! Érdemes rászánni azt a pár percet, hogy aztán fájdalmaktól mentesen élvezhessük a nyaralást.
  • A nagy nyári kánikulában mindenkinek jól esik egy kis hűsölés. Mégis bánjunk óvatosan a klímával, ventillátorokkal, kerüljük a huzatot!
  • Mielőtt beugranál egy strandröplabda mérkőzésbe, vagy ha lubickolás helyett úszni is kedved támadna, mozgasd át magad, melegíts be, mint bármilyen más sport előtt tennéd!
  • Figyelj oda a tartásodra még a nyaralás alatt is! Lehet, hogy te szabadságon vagy, de a tested ilyenkor is folyamatosan dolgozik érted, figyelj oda rá!
  • Ha mégis kellemetlennek érzed a válladat, próbáld kímélni, éjszaka ne az érintett oldaladra fekve aludj, és ha szükségét érzed, párnákkal támászd ki a vállad.
Ha a fájdalom a nyaralásból visszatérve is fennáll, érdemes szakemberhez fordulnod!
Tegyük meg együtt az első lépést a gyógyulásod felé!


Szerző: Miklós Eszter- gyógytornász