http://mozgasklinika.blogspot.hu/
Like-olj minket a Facebook-on
Gyógytorna, Manuálterápia, Sportrehabilitáció
Jelentekezz be szakértőinkhez:
Szólj hozzá!

Szülés után gyógytorna

A várandóság, avagy a csodálatos 9 hónap is járhat teherrel! A növekvő pocak,  a megváltozott életritmus, a hormonrendszer játéka megviselheti az ízületeket, bizonyos izmok hamar elgyengülnek ez idő alatt! A szervezet a kisbaba érkezésére készül, lazulnak a medence körüli szalagok, megváltozik a testtartás. A szerencsésebbek végig járhatnak kismamatornára, vizitornára. Vannak akik fokozottabb figyelemmel, de akár az eddigi sporttevékenységet is folytathatják! A kevésbé szerencsések nem tornázhatnak, mert veszélyeztetett a terhességük vagy nem bírnak tornázni. A kismamatorna jótékony hatásáról egy másik bejegyzésünkben írunk.
A szülés után a 6 hét gyermekágy próbára teszi az anyukák szervezetét. A hirtelen súlyvesztés csak részben hoz megkönnyebbülést.
Anyukák figyelem! Ízületi fájdalmaink lehetnek, mert:
- nehéz az első napokban minden önellátásra irányuló mozdulat
- újra változik a hormonrendszer
- műtéti heg miatt
- egesz nap cipeljük a babánkat
- kényszertatásban fogjuk a babát, hogy kellő biztonságot nyújtsunk neki
- kényszertartásban szoptatunk, még a szopipárna ellenére is van, hogy testünk elmacskásodik, karunk elfárad
- kényszertartásban alszunk, keveset és felszínesen

Később akár babakocsiban, akár kendőben levegőzünk, sétálunk, az állandó cipekedés hatására fokozódhatnak az ízületi fájdalmak. Mindenkinek ismerős látvány az anyuka, aki csipőjén tartva a gyermekét pakolászik, házimunkát végez... még sorolhatnánk!

Ezekkel a fájdalmakkal sokszor nincs idő foglalkozni! A földön fekve megnyújtózunk vagy ha szerencsések vagyunk egy forró fürdővel lazítjuk ki izmainkat.
A megoldás gyógytorna lenne!


Manuálterápiával csökkenthető a nyak és hátfájdalmak, melyek leginkább a felsorolt kényszertartásból erednek. Gyógytornával megerősíthető a medence körüli izomzat és a has illetve mélyhátizom. Ha csak 2 naponta 15 percet szánunk otthoni gyógytornára már lényegesen erősebbnek érezzük magunkat!

Dióhéjban az ajánlás a következő:
Szülés után az első hetekben
- keringésjavító torna
- tartáskorrekció
- medencefenék óvatos tornája
- derékleszorítások, core izom megéreztetése

Gyermekágy után
- hasizomerősítés- főleg a transversus abdominis rostjaira
- mély hátizom gyakorlatai
- lapocka körüli izomerősítés
- csípő körüli izomerősítés
- gátizomtorna

Később elkezdhető a kardiotréning és fokozatosan hozzászoktathatjuk a testünket az edzéshez, sporthoz!


Konzultációra bejelentkezhetsz  a MozgásKlinikára és összállítunk neked egy rövid gyakorlatsort!
Gyere még a várandóság alatt vagy érkezz babával!
Szólj hozzá!

Csípőfájdalom "ütközéses szindróma"

Femur acetabulum szindróma – a csípő ütközéses szindrómája
Az elmúlt időszakban egyre több olyan pácienssel találkozunk, akinek elülső csípő fájdalmának hátterében Femur Acetabulum Impigement (FAI), azaz Csípő Ütközési szindróma áll. A probléma lényege a csípő alaktani elváltozása, melynek következtében a combcsont nyaka, a mozgások (főleg flexió – hajlítás, és berotáció – befelé fordítás) során beleütközik az acetabulum – vagyis a csípőízület vápájának – a peremébe. Csökkent ízületi rés okozza az ütközést, elülső csípőfájdalmat okoz.Kutatások kimutatták, hogy a korábban diagnosztizálatlan csípőpanaszok nagy részét ez az állapot okozza.
A deformitásokat jellemzőik alapján 3 különböző csoportba sorolhatjuk:
• Cam” típus: A combcsont nyakának kiszélesedése, vagy a fej formájának megváltozása, főképp ellapulása jellemzi.Elsősorban fiatal férfiakra jellemző.
• Pincer típus: Az acetabulum elülső felső fala túlságosan beborítja a femurt és az ízületi fej/vápa alakjának abnormális megváltozása jellemző. 30-40 év közötti nőknél gyakori.
• „Kevert” típus: Az 1-2. típus valamilyen kombinációjával jön létre. A megbetegedések nagy részében a 3. azaz kevert típussal találkozhatunk.
Tünetek
femur acetabulum szindróma leggyakoribb tünetei a csípő elülső fájdalma, merevség érzet, mozgásbeszűkülés; súlyosabb esetben járás közbeni sántítás, bicegés is felléphet. Gyakran apáciensek guggolás során éles, késszerű fájdalomra panaszkodnak. Azonban a probléma akár évekig tünetmentes lehet, így sokan nem is tudják, hogy csípő ütközéses szindrómájuk van egész a panaszok megjelenéséig. A betegség előrehaladtával, nem csak a mozgások, hanem egyszerűen a sík talajon való járás, vagy az ülés is fájdalmas lehet.
Legjellemzőbb sportok melyek hajlamosíthatnak FAI-ra: 
- jóga
- balett
- futás
A tünetek fokozódnak futás, biciklizés közben, de a hosszan tartó ülés során is progredial az állapot! 
Diagnózis felállítása
Ahhoz, hogy biztos legyünk abban, Femur Acetabulum Impigement szindrómával állunk szemben fontos a tünetek és klinikai (fizikális) vizsgálatokon túl, képalkotó eljárásokkal (RTG, MRI) is alátámasztani a jelenséget. Mozgásszervi vizsgálat során gyógytornában is mert speciális tesztek által differenciálhatók a tünetek. 
Kezelés
Az esetek nagy részében a megoldás műtéti, tekintve, hogy a probléma mechanikai és az ízületi felszínek alakjának megváltozásából adódik. Ebből kifolyólag az orvosok gyakran nem is gondolnak nem sebészi megoldásokra, holott konzervatív eljárásokkal a tüneteket, fájdalmat csökkenteni lehet, és akár a műtéti beavatkozást is el lehet kerülni.
A fájdalom nonszteroid gyulladáscsökkentőkkel (NSAIDs) mérsékelhető, valamint a fájdalomból adódó mozgáskorlátozottság a medence-csípő- törzs körüli izmok diszbalancainak helyreállításával kezelhető. Természetesen elengedhetetlen a helyes ergonómia megtanulása. Hongkongi kutatók (2011) pozitív eredményeket értek el közepesen súlyos csípő ütközéses szindrómában szenvedők esetében, és a javulás a terápiát követő 2 évben is fennmaradt. A mozgásterápia hatására megszűnik a fájdalom, terhelhetővé válik a csípőízület, eredményes lesz a sportba való visszatérés. 
Prevenció
Zsákai és munkatársai (2015) a primer csípő artrózisok 88-ban találtak csípő ütközéses szindrómára jellemző morfológiát, melynek következtében helyesebbnek vélik femur acetabulumszindróma talaján kialakuló szekunder csípő artrózisrólbeszélni – melyet több nemzetközik kutatás is alátámaszt. Ebből kifolyólag jól látható, hogy a FAI korai felismerése és megfelelő kezelése a csípőkopások kialakulásának megelőzésében fontos szerepet játszik.
Hivatkozások
1. Emara K., Samir W., Motasem el H., Ghafar KA.,(2011) Conservative treatment for mild femoroacetabularimpingementJournal of Orthopaedic Surgery, Hong Kong
2. Paul J. Dooley Femoroacetabular impingement syndrome – Nonarthritic hip pain in young adults
3. Zsákai Zs., Papp M., Huszanyik I., Rácz O., Molnár P., Károlyi Z., Róde L., (2015) Primer arthrosisok retrospektív vizsgálata anteroposterior medencefelvételek alapján Femoroacetabularis impingement okozta arthrosis. Magyar Radiológia Onlin
4. Szántó D – Femoroacetabularis ütközés (impingement) fiatal nőbetegen. Osteológiai közlemények (2013)

Cikk szerzője: Eipl Tamara-gyógytornász
Szólj hozzá!

Az elongáció, vagyis a gerinc aktív megnyúlása a spinalis kontrollban

Kulcsszavak: aktív elongáció, szagitális görbületek, pelvicolumbális stabilitás, szegmentális stabilizációs tréning, transversospinalis izomzat, spinalis kontroll, spinal mouse, ultrahang feedback Bevezetés: Magyarországon a derékfájás miatt fizeti ki az Országos Egészségügyi Pénztár a legtöbb táppénzt. Ez nem egyedülálló financiális állapot, hisz a nyugati társadalmakban a legkomolyabb munkakiesést ugyanúgy a derékpanaszok jelentik. Az akut vagy krónikus derékpanaszok jelentik a legnagyobb kiadást a nyugati egészségbiztosítás és társadalombiztosítás költségvetésében. Rengeteg kutatás folyik az ismeretlen eredetű, vagy aspecifikus derékfájás témakörében, amelynek szükségességét indokolja az a jelentős pénzösszeg, amelybe ez a probléma az egészségügynek, az államnak kerül, világszerte. Egyik alapvető megoldását jelenti a derékpanaszok terápiájaban a szegmentális stabilizációs tréning, ami a transversospinalis izmok neuromuszkuláris funkciójának javítása, vagyis a spinalis kontroll alapja. A kortárs mozgástan szakirodalma megoszlik a „stabilitás” definícióját illetően, így magát a stabilitást fejlesztő tornaanyagok és edzésmódszerek érvényessége is vitát szül. A törzs stabilitására számos mechanikai modell létezik, de jelenlegi tudomásunk szerint nincs olyan, amely pontosan, mindenre kiterjedően leírná az optimális stabilitást. A gerincelongáció elsődleges szerepét bizonyítjuk a pelvicolumbális vagy szegmentális stabilizációs tréningekben. Anyag és módszerek: A vizsgálatot 27 mérési alanyon végeztük az Idiag SpinalMouse, elektromechanikus, non-invazív gerincalak-meghatározó eszközzel. A mérésben 13 férfi és 14 nő vett részt, e mérési alanyok közül 9 használta már korábban az elongációs technikát gyógytornász javaslatára, helyes testtartás miatt és ezzel együtt a derékfájásuk enyhítésére. A résztvevők életkora 34,8 ±38,2, testmagasságuk 171,1±10,4. Mérő eszköz: Idiag Spinal Mouse A SpinalMouse-t a görgői segítségével végig kell húzni a gerincen a tövisnyúlványok mentén, miközben a számítógép két dimenzióban a következő adatokat méri/kórképeket szűri: - a gerinc elhelyezkedése és mobilitása szagittális és frontális síkban - minden egyes mozgás szegment elhelyezkedése és mobilitása - hipo- és hipermobilitás - tartás - keresztcsonti-medencei ízület pozíciója - gerinc hossza - skoliózis Körülbelül 150Hz frekvenciával gyűjti az adatokat, minden 1,3 milliméterenként. Ezen adatok felhasználásával állít fel egy képet a gerincoszlop csigolyáinak-, illetve a keresztcsont helyzetéről. A nyers adatok Bluetooth segítségével jutnak el a számítógéphez, a szoftver egy 2-dimenziós gráfot hoz létre és egy periodikus algoritmus segítségével számolja ki a görbületeket és szögeket. - Statistica v.12 (StatSoft, Inc.) programmal ferdeséget, csúcsosságot számítottunk, a minták normális eloszlást mutattak. Eredmények: Azt találtuk, hogy elongáció alatt a gerinc hossza szignifikánsan nőtt (p=0.020). A thorakális szögek szignifikánsan csökkentek (p <0,001), míg a lumbális szögek csökkentek ugyan, de nem mutattak szignifikáns különbséget (p=0,24). A gyakorlottságnak mind a gerinchossz-változásában (p <0,001), mind a thorakális szög változásában (p <0,014) szignifikáns szerepe van. A lumbális szög nem változott nagyobb mértékben azoknál a személyeknél, akik tudják az elongációt (p=0,917). Következtetések: Tudomásunk szerint elsőként vizsgáltuk az elongációt, mint axiális akaratlagos megnyúlását a gerincnek és a gyakorlottság hatását az elongáció eredményességére. Az elongáció optimalizálja a szagitális görbület viszonyokat, ami alapvető cél a gerinc gyógytorna anyagában. A lumbális szög nem változott, ami arra is utalhat, hogy a lumbális stabilitásuk jobb azoknál, akik tudnak elongálni, mint azoknál akik nem tudnak elongálni. További vizsgálatok és mérések következnek ultrahanggal, EMG-vel a gerinc elongáció izomtani megvilágításában is, ahol feltételezzük, hogy a multifiduszok tónusfokozódása is kimutatható.

Kondor Judit
MSc. gyógytornász- fizioterapeuta
Mozgásfilozófia
Szólj hozzá!

Nyaki gerincfájdalmak differenciáldiagnosztikája- szakmai cikk

Akut nyaki fájdalom

  1. Myalgia: hideghatás, túlerőltetés válthatja ki. A paravertebralis és trapesius izmok spastikusak, nyomásérzékenyek, mozgás fokozza a fájdalmat. Kényszertartás gyakran előfordul. A röntgen negatív, vagy a kornak megfelelő elváltozásokat mutatja.
  2. Kisízületi block, nyaki distorsio: rossz mozdulat, autóban ostorcsapás sérülés, elfekvés okozhatja. Antalgiás tartás, lokális nyomásérzékenység, mozgáskorlátozottság jellemzi, előfordulhat, hogy radicularis vagy pseudoradicularis tüneteket találunk. Röntgenfelvételen diszharmonikus lordosis, kornak megfelelő eltérések láthatók.
  3. Discus hernia: rossz mozdulat, jelentéktelen trauma, elfekvés szerepelhet az anamnézisben, de előzmény nélkül, fokozatosan is kialakulhat. Heves fájdalom, antalgiás kényszertartás, jelentős mozgáskorlátozottság jellemzi, fél-vagy kétoldali paravertebralis spasmust, a megfelelő szegmentben nyomásérzékenységet találunk. Ha a fejtetőre nyomást gyakorolunk, vagy a fej rotatiójával és lateralflexiójával (spurling jel), a kar kirotatiójával és retroponálásával (Roger-Bikelas műfogás) a fájdalom fokozható. Ezen vertebralis tünetek mellett radicularis tünetekkel is jár: C1 radicularis szindróma esetén a fejtetőre, C2-ben az állkapocsba sugárzó, C3-4-ben nyaki fájdalom a jellemző. A jóval gyakoribb C5 radiculitis esetén vállba, felkarba sugárzó fájdalmat, vállcsúcson paresthesiát, biceps illetve delta izomerő csökkenést, bicepsreflex eltérést találunk. C6 radicularis szindrómában hüvelykujjba sugárzó fájdalmat, itt és az alkar feszítő oldalán érzéseltérést, brachioradialis és biceps reflex renyheséget, biceps és brachioradialis, valamint az alkari extensor izomzat gyengülését észleljük. C7 érintettség esetén jellegzetes a III. ujjba sugárzó fájdalom, volaris felszínén hypesthesia, a triceps reflex eltérése, a m. triceps, a csukló flexorok és az ujjextensorok erejének csökkenése. C8 radiculitis tünetei az V. ujjba sugárzó fájdalom, IV-V ujj érzészavara, a triceps reflex renyhesége, gyengült kézujjflexio. Medialis discus hernia myelon compressiót okozhat, a felső végtagokon radicularis, az alsókon piramistünetekkel. Szummációs rtg felvételen discopathia jeleit látjuk, MR vagy CT vizsgálat kórjelző.
  4. Csigolya osteomyelitis: az anamnézisben környező vagy távoli pyogén folyamat, nyaki- vagy garatsérülés, lokális injekció szerepel. Láz vagy subfebrilitás, igen nagy fájdalom, merev nyaki gerinc jellemzi. Radicularis vagy myelon compressiós tünetek előfordulhatnak.
  5. Cervicalis kisízületi arthritis: juvenilis rheumatoid arthritisben (JRA), rheumatoid arthritisben, seronegatív spondarthritisekben (SNSA) fordul elő, nyomásérzékenység, fájdalmas, minden irányban korlátozott mozgások kísérik. A rtg felvétel kezdetben negatív, később kirágottság, subchondralis sclerosis látható.
  6. traumás csigolyafractura: jellegzetes traumás anamnézis.
  7. Patológiás csigolyafractura: heves fájdalom, a megfelelő processus spinosus nyomásérzékeny, spastikus izomzat, merev nyak, beteg sokszor kezével tartja a fejét, hogy a váratlan mozdulatoktól kímélje, radicularis és myelopathiás tünetek kísérhetik. A megfelelő képalkotó vizsgálat kórjelző.
  8. Schipper syndroma: a processus spinosusok (leggyakrabban a C VI, VII, Th I, II.) fáradásos törése megerőltető fizikai munka (edzetlen egyénen, fôként lapátolás). A megfelelő processus spinosus nyomásérzékeny, a nyak flexiója vállba sugárzó fájdalmat provokál.
  9. Herpes zooster a cervicalis szakaszon: fájdalom, mozgáskorlátozottság, segmentalis hyperesthesia, később a bőrtünetek megjelenése teszi nyilvánvalóvá a diagnózist.
  10. Subarachnoidealis vérzés: az anamnézisben trauma, ennek hiányában megtévesztő lehet a korábbi degeneratív eredetű fájdalom. A fejfájás és nyaki fájdalom áll az előtérben, tarkókötöttséggel, nyugtalansággal, góctünetekkel, tudatzavarokkal kísérve. Nincs lokális nyomásérzékenység, a rtg nem kórjelző.
  11. Angina pectoris, myocardialis infarctus is okozhat oldalsó vagy elülső nyakfájdalmat. Az anamnézis általában nyomravezető, de segít a fájdalom szorító jellege és a nitroglycerin hatékonysága is.
  12. Nyaki lymphadenitis: főként gyermekekben fordul elő, vírusinfekció, torokfájás kapcsán, a tapintható fájdalmas nyirokcsomók, esetleg kényszertartás jellemzi.
  13. Styloiditis: felsőlégúti infekció lehet az anamnézisben, de gyakran nincs jellemző előzmény. A nyak oldalán jelentkezik a fájdalom, néha a torokban is. Nyeléskor az uvula felé sugárzik. A processus styloideuson eredô izmok nyomásérzékenyek lehetnek. Rtg felvételen előfordul, hogy a processus styloideus hosszabb a szokásosnál, a környező szalagokban calcificatio figyelhető meg.
  14. Mastoiditis: láz, fülfájás, otitis media kísérője a nyaki fájdalom, kényszertartás előfordulhat. Jellegzetes a processus mastoideus nyomásérzékenysége. Rtg-en a processus mastoideus csontszerkezete elmosódott lehet.
  15. Retropharyngealis tályog: főként gyermekekben okozhat merev, mozgásra igen fájdalmas nyakat, kényszertartással. A garat megtekintése során látható oedema és duzzanat és a kísérő gyorsult süllyedés, leukocytosis útbaigazítást ad.
  16. Trichinosis: vaddisznó, vagy nem kellően átsütött fertőzött sertéshús fogyasztása után jelentkező izomfájdalom, spasticitás, nyomásérzékenység, melyhez szem körüli oedema csatlakozik.

Krónikus nyaki fájdalom

    1. Krónikus myalgia, fibrositis: vállövet terhelő foglalkozások (fodrász, kozmetikus, számítógéppel dolgozók), depresszió, szorongás, tartós túlterhelés, huzat, tartós hideghatás a hajlamosító tényezők. A spasztikus, nyomásérzékeny izomzatban fájdalmas fibrositises csomók tapinthatók, mozgáskorlátozottság nincs, vagy csekély lehet. Rtg felvételen gyakoriak a degeneratív eltérések.
    2. Discopathia, spondylosis, uncovertebralis arthrosis: a discus degeneratio és a következményes segment instabilitás miatt kialakuló peremszéli valamint kisízületi osteophyták gyakran szűkítik a canalis spinalist és az intervertebralis forameneket. Ilyenkor a rándulás, túlterhelés okozta gyulladásos oedema gyakrabban okozza a gyökök szorongatott helyzetét. Jellegzetesek a hullámzó panaszok, crepitatio, szolid mozgáskorlátozottság (gyakran észleljük a lateralflexio féloldali dominanciájú beszűkülését), mozgatási fájdalom, idôszakosan tünetmentességgel váltakozva. Felső cervicalis szindrómában (C1-3): occipitalis fájdalom, fejfájás, szédülés, vertebrobasilaris insufficientia tünetei, fekete pontok látása, nyelési zavar, középső nyaki szindrómában (C3-5) vállfájdalom, palpitatio, alsóban (C5-7 TH1) radicularis vagy pseudoradicularis fájdalom jelentkezhet a karban. Mindhárom esetben szimpatikus izgalmi jelek is lehetnek paresthesia, vasomotoros zavarok, melyek nem felelnek meg sem radicularis, sem perifériás beidegzésnek.
    3. Cervicalis migrén: a nyaki gerinc degeneratív elváltozásai irritálhatják az arteria vertebralist és a kísérő plexus sympathicust. Ez utóbbi okozza az a. basilaris területi vasospasmust, de a tarkótáji fejfájásban szerepet játszik a nyaki kisízületekből kiinduló fájdalom is.
    4. Krónikus kisízületi arthritis: JRA, RA, SNSA részjelensége. Körkörös mozgáskorlátozottság, diffúz fájdalom jellemzi.
    5. Spondylitis tbc: a tünetek lassan, vagy shubokban progrediálnak, az érintett csigolyák processus spinosusai nyomásérzékenyek, gyakori a jelentôs izomvédekezés. Előfordulhatnak radicularis, vagy hosszúpálya tünetek is.
    6. Tumorok (ritkán primer, gyakrabban metastatikus): gyöki vagy hosszúpálya tünetekkel is járnak, kínzó fájdalom, kifejezett antalgiás tartás, paravertebralis spasmus jellemzô. A processus spinosusok nyomásérzékenyek. Képalkotó eljárással kórjelző eltérések, a laborvizsgálatok elôsegítik a diagnózist.
    7. Extramedullaris, intraspinalis tumorok: leginkább meningeoma, neurinoma. A felső végtagon fokozatosan kialakuló radicularis, az alsó végtagokon piramislézióra utaló tüneteket okozhatnak. A nyak flexiója a hátba sugárzó áramütésszerű érzést okozhat (Lhermitte-jel), a retroflexio pedig a karokba sugárzó fájdalmat provokálhat. Megfelelô képalkotó eljárások, valamint a liquorban észlelhető fehérjeszaporulat diagnosztikus értékű.

Suboccipitalis fejfájás

    1. Atlantooccipitalis ízület functionalis blockja visszatérő erős fél- vagy kétoldali heves tarkótáji fájdalmat okoz, mozgáskorlátozottsággal jár, speciális manuálterápiás vizsgálóeljárással diagnosztizálható.
    2. Neuralgia n. occipitalis: fejtetőre sugárzó erős fájdalom, a kilépési pontok nyomásérzékenyek.
    3. Atlantoaxialis ízület dislocatiója: JRA, RA, SNSA vagy trauma hatására alakulhat ki. Az ízület-szalagrendszer gyulladása, a nyakizmok spazmusa a betegség kezdetétől a fájdalom leggyakoribb forrása. A nervus occipitalis major összenyomatása esetén a fájdalom a fejtetőbe sugárzik. Az első és a második gyök kompressziója atlantoaxialis subluxatio, vagy az atlantoepistrophealis szalag megvastagodása következtében mély occipitális fájdalmat provokál. A fájdalom tractióra romlik, szemben a degeneratív betegségek okozta fájdalommal. Mobil subluxatiora utal a fej mozgatására jelentkező heves, nyaki, vagy testen végigfutó áramütésszerű fájdalom. Álló helyzetben fokozódik a fájdalom, fekve csökken. A dens subluxatiója myelon compressiót okozhat, emiatt felső végtagi radicularis, alsó végtagi spapsticus tünetegyüttes, sphincterzavar, sőt hirtelen halál is létrejöhet. Nagyon fontos, hogy az ilyen krónikus gyulladásos mozgásszervi betegeket gondozó reumatológus és a háziorvos is számoljon az atlantoaxiális ízületi eltérés kóroki szerepével a betegek mozgásfunkcióinak romlása esetén, mivel a gondos fizikális vizsgálattal észlelhető neurológiai eltérések esetén kért funkcionális nyaki rtg felvétellel bizonyítható instabilitás mielőbbi idegsebészeti megoldást tehet szükségessé a myelon decompressiója érdekében.
    4. Hátsó skála tumorok gyakran okoznak tarkótáji fejfájást, a progrediáló neurológiai tünetek, szédülés, hányás, egyensúlyzavar, látászavar irányadó.
Enyhe fájdalommal járó, vagy fájdalmatlan nyaki merevséget okozó betegségek

    1. Multiplex blockcsigolya (congenitalis, osteomyelitises, tbc-s, traumás eredetű lehet): az atlantoaxiális és atlantoocipitális ízületek szabadok, a nyak merev. Rtg és anamnézis kórjelző.
    2. Spondylitis ankylopoetica: a nyak általában anteflexiós tartásban, de jó esetben középállásban merev. A beteg nem mindig tud betegségéről, a rtg felvétel kórjelző.
    3. Vertebralis hyperostosis: csekély fájdalommal, általában idősebb, diabeteses férfibetegen észleljük. A radiológiai kép jellegzetes. 
Irodalomjegyzék:
Ortutay, J., (2003) Nyaki gerincfájdalmak differenciáldiagnosztikája Hippocrates V/4

Szólj hozzá!

McKenzie terápia gerincsérv gyógyítására

Robin McKenzie nevéhez fűződő vizsgálati és kezelési módszer segítségével kezdeti stádiumban gyógyítható a porckorongsérv. A McKenzie módszer képes kezelni a szöveti szerkezetében sérült lágyszövetek mechanikai terhelése miatti fájdalmat, a szövetek hosszan tartó túlterhelése miatti fájdalmat, az ízületi elmozdulás mechanikai akadályozottsága miatti fájdalmat. Első alkalommal egy alapos betegvizsgálat történik, majd ezt követően egyénre szabott gyakorlatot/gyakorlatokat végeztet, melyet otthon is folytatni kell.

A McKenzie módszer ismétlődő mozdulatai során, testünk mechanikai erejével hatunk a porckorongra. A porckorong kitüremkedése illetve porckorongsérv esetén, a porckorong deformálódik, ezzel nyomást gyakorolhat a környező szövetekre és a gerincből kilépő idegekre. A porckorongban lévő folyadék nyomás hatására nem csupán a kitüremkedés irányába, de a McKenzie gyakorlatok hatására a porckorong belsejébe is "visszapréselhető", így csökkentve a környező szövetekre ható nyomást. 
Gerincproblémával küzdők 50-70%-a jól reagál a kezelésre. Kisugárzó fájdalmuk csökken. Ezzel együtt a mozgásterjedelem is növekszik. A páciens részéről szorgalmat igényel ez a fajta terápia, ugyanis a megfelelő gyakorlatot napi szinten, akár óránként végeznie kell. A módszer lehetővé teszi a terapeutától való függő viszony elkerülését.
Tegyük meg együtt az első lépést a gyógyulásod felé, jelentkezz időben McKenzie terápiára porckorongsérv esetén!