Like-olj minket a Facebook-on
Gyógytorna, Manuálterápia, Sportrehabilitáció
Jelentekezz be szakértőinkhez:
Szólj hozzá!

Ízületi mobilitás és stabilitás


MOBILITÁS
Az ízületeink mozgástartományának megőrzése az alapköve a fájdalommentes mozgásnak. 

"az ízület azért van, hogy mozogjon"

Ízületi felszínek, bennük lévő nyomás, védelem:
Az ízületi felszínek sima felületek, egy únhyalin porc található rajtuk, ami egy üvegporc. Ez egy nagyon finom, nagyon jól sikló felület. A két ízfelszín között nincs közvetlen kapcsolat, egy kis tér van közöttük. Ebben a térben egy un. szinoviális folyadék van, az ízületi nedv, amelynek a feladata, hogy a két ízfelszín egymáson könnyen el tudjon siklani. Ez természetes módon védi és táplálja az ízületet. Ezek az ízületi felszínek ízületi tokkal vannak körülhatárolva, és van egyfajta nyomás bennük. Az ízületi felszín közötti tér nem összenyomható, így védelmet ad az ízfelszíneknek, ugyanis rezgést csillapító tompító hatása van, tehát van bennük egy nyomás...
Erre a nyomásra azért van szükség, hogy amikor az ízületet terheljük, akkor védje az ízületi felszíneket és védje a koponyánkat is. A legtöbb rugózást tompító stabilizátorunk (az izmok, az ízületek, az S alakú gerinc)  Ezek az ízületi felszínek akkor tudnak egy megterhelést követően jól működni, hogyha egy picit nyitva vannak, ami azt jelenti, hogy az ízületi felszínek szögben távolodnak egymástól. Az ízületek enyhe hajlítása során, (pl kicsit behajlított térd) aktivizáljuk a körülötte lévő izmokat, szalagokat. Ha az ízületeket kis mértékben megnyitjuk, (picit behajlítjuk) akkor kezd el ízületi nedv termelődni, és ott kedvezőbb helyzet alakul ki biomechanikailag. Elképzelhetjük, hogy ha nyújtott lábbal ugrunk le a 3. vagy 4. lépcsőfokról, milyen fájdalmat és sérülést okozhat ez a térdnek, a csípőnek és a bokának.



Mozgás hatása az ízületre:
A mozgás javítja az ízületek vérkeringését, fokozódik az ízületi szinoviális folyadék termelődése. A mozgás során állandóan siklik egymáson a két ízfelszín, ez ingerli a szinoviális folyadékot, hogy újra és újra termelődjön, és egyre síkosabbá váljon ez a terület. Amellett, hogy a szinoviális folyadék védi az ízületi felszínt, azért is hasznos, mert a benne lévő tápanyagok táplálják az ízületi porcot.
Ha tehát eleget és rendszeresen mozgunk, akkor az ízületi folyadék rendszeresen termelődik, ha viszont nem mozgunk, akkor egyre kevesebb ízületi folyadék termelődik, az ízületi rés beszűkül, meszes felrakódások jönnek létre, az ízületi felszínek inkongurensé válnak és  a mozgás közben kedvezőtlenül súrlódnak egymáson.
Az ízületi nedv különböző anyagokat tartalmaz, többek közt ezt a síkosságot segítő anyagot, másrészt ez táplálja az ízfelszínt.
Amennyiben hosszú ideig az ízületi felszín kedvezőtlenül terhelődik illetve, ha kiiktatjuk az életünkből a rendszeres testmozgást, akkor az ízület felszíne idővel teljesen degenerálódik és úgy fest, mintha egerek rágták volna meg, meszesedik, beszűkül, felrepedezik.  A kopás folyamatát úgy kell elképzelni, mintha üveglapok közé kavics szorulna be. Az ízületi felszín sérül, meszesedik. Az ízületi folyadék termelődése csökken , az ízületi rés teljesen beszűkül, a mozgásterjedelme romlik.  Ilyen jellegű ízületi felszínnél kizárt, hogy ne jöjjön létre valamilyen gyulladás, mert az ízület kedvezőtlenül terhelődik és a szervezetünk gyulladással védekezik. Gyulladásos folyamatok esetén , vizesedés és ízületi duzzanat jön létre. Amikor eljutunk arra a szintre, hogy nyugalomban is fáj, mozgatni nem tudjuk, az biztosan olyan szintű gyulladás és degenerálódás,  amit nem lehet már máshogy kezelni, mint hogy azt protetizálják. 



STABILITÁS

" az izmaink kontrollálják az ízületi mozgásokat"

A stabilizáló tréningek során, a helyzetérzékelő receptoraink aktivizálódnak ez un. proprioceptív reflexmechanizus során izomösszehúzódást vált ki a harántcsíkolt vázizmainkban. A propriocepció a végtagok helyzetének, az ízületek aktív ill. passzív mozgásának és a mozgások rezisztenciájának érzékelését jelenti. Néhány receptor az ízületek feletti bőrben helyezkedik el, de a döntő többségük mélyebben: izmokban, inakban és ízületi tokokban található.  Az izomösszehúzódás, membránpotenciálfüggő jelenség. Az izomrostok összehúzódásának jellemzőjét (erősség, sebesség) biokémiailag szabályozott membránpotenciál határozza meg. Az izomrostok összehúzódásának mechanizmusa „csúszó” elmélettel írható le, egész egyszerűen az izom ingerlése során létrejövő biokémiai folyamatok hatására az izomrostok összecsúsznak. Minél intenzívebb egy izom ingerlése, annál sűrűbbek az izomrostok összehúzódásai. A stabilizáló tréning egy fokozottabb ingerlést jelent az izmoknak, ezért képesek reflexesen gyorsan összehúzódni.



Mozgás:
"mobilitás és stabilitás folyamatos váltakozása"

A mozgás egyenlő a működéssel, a kontrollált mobilitás találkozik a dinamikus stabilitással. Ennél a folyamatnál a mobilitás az első, hiszen ha nincs meg az ízületek mozgásszabadsága akkor nincs mozgás és nem szükséges az izmok által stabilizálni.
A stabilizálás felosztható statikus és dinamikus részre.

Példaként a guggolást értelmezzük:

A helyes guggolás kivitelezéséhez mobilis boka-térd és csípő ízület szükséges és statikus tartásához erős comb és farizom illetve mély hátizom szükséges.
Dinamikus stabilizálás az egyensúly megtartásához szükséges illetve, ha folyamatában végezzük az állás-guggolás gyakorlatot.


Dinamikus stabilizálás, koordináció és fejlettebb izomműködésért: pl. guggolás Togu jumperen


A helyes, hatékony és sérülésmentes mozgáshoz nem csupán az izom munkája, hanem az ízületek nagyobb mozgásterjedelme is szükséges, ezért a mobilizálás és a stabilizálás egyformán fontos.

Az ízületek mobilitásának fokozása történhet:

- nagy kiterjedésű ízületi átmozgatással: mobilizáló gyakorlatok
- nyújtással: többféle nyújtótechnika létezik, kiválasztható a számunkra legideálisabb
- masszázzsal: izom és kötőszöveti (fascia) masszázs- ezek mélyebb rétegeket céloznak
- manuálterápiával

A stabilitás elérése:

- izomerősítés: lokális, globális, statikus, dinamikus
- propriocepció fejlesztés: funkcionális tréning, instabil eszközön stimulálva a reflexes folyamatokat



Szólj hozzá!

Kinesio-Tape terápia

A Kinesio Tape-t az 1970-es évek közepén találták fel. Egyedülálló tulajdonságait valamint a felhelyezés alapelveit a kineziológia tanulmányozásával alakították ki. A kinesio Tape technika során a test saját öngyógyító folyamatait kívánjuk facilitálni, emellett az ízületek és izmok támogatását és stabilizálását tűzzük ki célul, a mozgások szabadságfokának csökkentése nélkül.


Milyen tulajdonsága van? Milyen anyagból készül?Hogyan illeszkedik a bőrhöz?

A Kinesio Tape elaszticitása, szerkezete, vastagsága és súlya nagyon hasonló az emberi bőrhöz. A Tape hosszában 50- 60%-val nyújtható meg a nyugalmi állapotához képest, ez az érték megközelíti a bőr nyújthatóságát.
A Tape egy polimer elasztikus szálakat tartalmazó, 100%-ban pamuttal körülvett színes anyag, melynek köszönhetően gyorsan szárad és átengedi a test kipárolgását. A ragasztó réteg 100%-ban akril, mely hőre aktiválódik. Felhelyezés előtt a bőrt meg kell tisztítani a szennyeződésektől, a zsiradékoktól és a nedvességtől, majd felhelyezés után dörzsöléssel kell felmelegíteni az anyagot az optimális tapadás elérése érdekében. Ha a kezelt bőrfelületen túlzott szőrösödés tapasztalható, szükség lehet annak leborotválására a megfelelő ragadásért. Minél tovább viselik a Tapet az akril ragasztó annál jobban tapad. A ragasztóanyag szinusz hullámformákban van felhordva a tape aljára, ezzel imitálva az ujjak végén található ujjlenyomatokat. Ez elősegíti a bőr mikroszkopikus megemelését, valamint a helyet biztosít a nedvesség távozásához és a bőr lélegzéséhez. Mivel a Kinesio Tape eltávolítása után nem maradnak ragasztó nyomok a bőrön, lehetőség van számos Tape felhelyezésére bőr irritáció nélkül. Mindazonáltal érzékeny bőrű pácienseknél, a terápia megkezdése előtt, ajánlott egy kis csík felragasztása a reakciók tesztelése érdekében. A személyre szabott Tape felragasztását csak irritációmentes esetben folytatjuk.

Hogyan segít, mikor alkalmazható? Mennyi ideig használható?

A Kinesio Tape alkalmazásával rehabilitálhatjuk a neuromuscularis rendszert, optimalizálhatjuk a teljesítményt, támogathatjuk az izomfunkciót és megelőzhetjük a sérüléseket. Csökkenthetjük a fájdalmat. Javíthatunk a mikrocirkuláción és a lymphatikus keringésen, valamint elősegíthetjük a gyógyulás folyamatát. 
Sikeresen használják számos ortopédiai, ideggyógyászat, sportrehabilitáció és egyéb egészségügyi problémák esetén.
A Tape felhelyezése révén, a terápiás hatás a nap 24 órájában érvényesül. Hatékonyságát 3-5 nap közé teszik, ezután a rugalmassága csökkenni kezd.
Redőképződés közben, a tape összetapadva a bőrrel, megemeli azt így csökkentve a nyomást. Fokozódik a vér- és nyirokkeringés, ezáltal javul a folyadék eloszlás és az anyagcsere a kezelt területen. A mozgások során a redők hol kisimulnak, hol felgyűrődnek, ez által egy plusz pumpa funkciót érünk el. Mindezek együttes hatásaként csökken a fájdalom, s az anyagcsere helyreállása révén elősegítjük a gyógyulási folyamatot.

Milyen ragasztási formái vannak?

A Kinesio Tapet felragasztás előtt az izom vagy ízület méretétől és az elérni kívánt terápiás hatástól függően különböző formára lehet vágni.

A 4 alapforma
I technika: Akutan sérült izmok, ödéma és fájdalom csökkentésére, kisebb izmok kezelésére, szalag technikák felhelyezésére kiválóan alkalmas.

X technika: Akkor használják, ha egy izom eredése és tapadása változik a mozgástól függően, például:lapocka között. Hegek tapasztására is kiválóan alkalmas.

Y technika: A leggyakrabban használt forma. Az izmok körül vételére alkalmas, a serkentő vagy gátló hatás elérése érdekében. Az Y szára a bázis, mely az izom eredése vagy tapadása előtt kezdődik, a két elágazás pedig az izomhas két oldalára kerül.

Legyező technika: A nyirokkeringés javítására alkalmazzák. A Kinesio Tapet felvágjuk úgy, hogy egy kis részt meghagyunk a bázisnak, a maradékot pedig hosszában 4-5 részre vágjuk, így kialakítva a legyező formát. A legyező forma szárai segítik a nyirok folyadékot a perifériáról a centrál felé terelni.


Hogyan lehet felragasztani? Melyik technikát alkalmazzuk? Teszteléssel döntjük el?

A kezelés megkezdése előtt, mint minden más terápiánál, a vizsgálattal kezdünk. Felvesszük az anamnézist, megtekintjük a beteget, majd funkcionális teszteket hajtunk végre. Teszteljük az izmok nyújthatóságát és erejét, megvizsgáljuk a problémát okozó ízületek mozgásának minőségét és nagyságát, ellenőrizzük a fasciák eltolhatóságát, a bőr rugalmasságát, felkutatjuk a mozgást akadályozó hegeket és megvizsgáljuk a gyulladt területeket. A felhelyezendő technikák közül is funkcionális teszttel döntjük el, hogy melyik vagy melyikek a legoptimálisabbak a terápia céljából. Ez csak a páciens közreműködésével kivitelezhető, ugyanis az ő érzéseit követve döntjük el, hogy melyik Taping technika lesz a legmegfelelőbb számára. 
Megkérjük a pácienst, hogy mutassa meg a problémát okozó mozdulatot vagy testhelyzetet és jegyezze meg azt. Ez után kezünkkel imitáljuk a különböző technikákat. Tenyerünket a problémás területre helyezve eltoljuk, meghúzzuk, összecsippentjük vagy akár kiemeljük az érintett bőr részt, fasciát, izmot, szalagot vagy ízületet. Minden egyes alkalommal megkérjük a pácienst, hogy végezze el a mozdulatot vagy vegye fel a helyzetet, s hasonlítsa össze a kiinduló állapottal. A fájdalmat legjobban csökkentő, vagy a funkciót legjobban javító felhelyezési technikát használjuk a célnak megfelelően. Ha a probléma megkívánja, akár több Tape feltapasztását is alkalmazhatjuk egy azon időben, így elérve a legoptimálisabb hatást. Ilyenkor a legkedvezőbb hatást kiváltó Tape kerül fel először, s utána újra tesztelve a területet a soron következő leghatékonyabb Tape kerül felhelyezésre.
Felragasztás után, de még a ragasztó aktiválása előtt, mindig ellenőrizzük, hogy elértük-e a kívánt hatást. 



Izom technika: A felhelyezett Tape formái lehetnek I, X vagy Y alakúak az izomtól függően. A Tape bázisát neutrális helyzetben ragasztjuk fel a tesztelésre jól reagáló irányba, majd megkérjük a pácienst, hogy az izom előnyújtott helyzetében tartsa meg a beállított pozíciót, s a tape szárát/szárait megnyújtás nélkül felragasztjuk a kívánt területre. Ha jól helyeztük fel a Kinesio Tapet, neutrális helyzetbe visszaérkezve redőket láthatunk. Az izom működését támogatja, vagy pihentetés céljából limitálja.
Ízületi szalag technika: A felhelyezett Kinesio Tape alakja I formájú. A középső részt a technikától függő mértékben megnyújtva helyezzük föl, majd a két szélét nyújtás nélkül simítjuk fel a kezelt területre. Neutrális helyzetben, redőket kell látnunk helyes felhelyezés esetén.

  • szalag és ín technika: a szalag vagy ín fölé 50-75%-os megnyújtásban helyezzük fel a Kinesio Tapet. Stabilizáló és mechanoreceptor stimuláló hatása van, mellyel a proprioceptorokat ingereljük. Szükség esetén a megnyújtást megemelhetjük akár 100%-ra is.
  • Fájdalom kereszt: Fájdalmas, gyulladt területre, trigger pontokra 3-4 szalag technikával felhelyezett Tapet keresztezünk, ezzel csökkentve a fájdalmat. 
Fascia, izompólya technika: A lehetséges formák az I és az Y alakok. A bázist neutrális, teljesen ellazult helyzetben a páciensre helyezzük megnyújtás nélkül, majd a szárat/ szárakat, a tesztnek megfelelő irányba húzzuk és enyhén nyújtjuk, egy kis amplitúdójú rezgő mozgással. Hatására a fascia helyzete, a terápia szempontjából megfelelő helyzetben kerül rögzítésre, így változik feszessége, s ezáltal a környezetében lévő szövetek feszülési állapota is. Optimális felhelyezés esetén csökken a fájdalom, javul a szövetek rugalmassága és keringése. A fascia egy finomabb technika ezért a Tapet 25-50%-os megnyújtottsággal helyezzük fel.
Korrekciós technika: I vagy Y formát használunk. A bázist neutrális helyzetben ragasztjuk fel, majd egyik kézzel lefixáljuk, ez után a szárakat a terápiás célhoz kellő mértékben megnyújtva, a korrekciónak megfelelő irányba ragasztjuk fel. Korrigálhatjuk a lágyrészeket, bizonyos esetben az ízületeket (pl. térdkalács), receptorokon keresztül, hatunk a helyes ízületi helyzet megéreztetésére és annak használatára. Általában 50-75%-os nyújtottsággal használjuk, de szükség esetén 100%-ra is emelhetjük.

Nyirok technika: Speciális legyező formára vágjuk a Kinesio Tapet, majd a bázist, a Tape nyújtása nélkül, a nyirokcsomó közelébe ragasztjuk előnyújtott testhelyzetben. A szárakat seprű formában ragasztjuk fel nagyon enyhe, körülbelül 15%-os megnyújtással. A Tape alatt csökken a nyomás a szövetekben, ezáltal a száracskák alatti részek, mintegy csatornaként működve, megnyitják a nyirok kapillárisokat a nyirok folyadék számára. A Kinesio Tape hatással van az izmok optimális működésére is, ezáltal javítjuk az izom pumpafunkcióját a mélyebben fekvő nyirokerekre nézve. A nyirokáramlás javul, nő a nyirokfolyadék mennyisége, segítjük a vízválasztón való áthaladást, s mindezek segítségével csökkenthetjük az ödémát és a gyulladást.

A MozgásKlinika gyógytornászai segítenek a Kinesio- Tape terápiában. Jelentkezz be hozzánk!

Sportolók Kinesio- Tape terápiája: 








Szólj hozzá!

Gerincferdülés, korzett

A korzettes mozgásterápia

A korzett rendeltetésszerű használatához hozzátartozik a megfelelő mozgásterápia. A korzettben való lehetőségek szélesebb palettáját jelentik a kezelésnek.

1. Speciális önkorrekció

A speciális önkorrekció a korzett rendeltetésszerű használatának megtanítását szolgálja. Apró, schroth-i elveken nyugvó mozdulatsor, melynek vezérfonala a célzott légzésirányítás. Kilégzéskor a pelottáktól való eltávolodást, belégzéskor az ablakok kitöltését gyakoroltatjuk. Nagy előnye, hogy abszolút diszkrét, bárhol végezhető feltűnés nélkül. Így például olyan szituációkban is tudnak a gyerekek jótékonyan hatni a gerincükre, amikor egy másfajta eszközigényes módszer megvalósítása lehetetlen lenne. Például buszon utazás és utcán való hosszas várakozás közben. Ez fontos, mert ilyen helyzetek gyakran adódnak az életben, s jó, ha a gyerekeket felkészítjük ezekre. Tapasztalataink szerint közkedvelt a korrekció ezen formája, mert a korzett biztonságot nyújt a gyerekeknek, nem kell attól tartaniuk, hogy egy esetleges pontatlan mozdulattal árthatnak maguknak. Ennek elsajátításához megfelelő érettségre és pszichés kondícióra van szükség.

2. Klasszikus korzettes gyakorlatanyag

A korzett korrekciós hatása intenzívebb és tartósabb, mint amit kizárólag gyógytornával elérhetünk. Nagyon fontos, hogy megragadjuk ezt a lehetőséget és egy korzettspecifikus mozgásprogramot is összeállítsunk a gyerekeknek.

A klasszikus gyakorlatsorokban kihasználjuk a korzett nyújtotta mozgáslehetőségeket. Míg a Schroth–terápia egyéni betanítást igényel, ezt kiscsoportos keretek közt tanítjuk. A torna közben figyeljünk oda, hogy olyan testhelyzetet válasszunk, hogy az ne okozzon felesleges kellemetlenséget, fájdalmat, önmagában is a korrekciót támogassa. Fontos továbbá, hogy ne töltsünk túl hosszú időt egy helyzetben.

A torna felépítése a következő:
  1. Izomfűző kialakítása

    A törzs helyes tartásáért felelős fő izmok erősítésére fektetjük a hangsúlyt. Ezek a mély- és felületes hátizmok, a hasizmok, és a gluteális izomcsoport. De ezeken kívül, adhatunk tetszőleges felső ill. alsó végtagi izomcsoportot erősítő gyakorlatokat is, mégpedig úgy, hogy a helyes testtartásra mindenkor odafigyelünk. Ezzel valójában -indirekt módon- szintén a korrekciót szolgáljuk.
  2. Célzott légzésirányítás

    A gyakorlatok célja: a szabad terek minél nagyobb mértékű kitöltése. A Thera band mint a felső végtag mozgását vezető ellenállás, kiemelten jól alkalmazható. Megfelelő erősséget és hosszt választva, lehetővé teszi, hogy a tornázó a korrekciós légzéstechnikára összpontosítson. Ezért az önkorrekció derotációs komponenseit is bevonhatjuk a gyakorlásba. A szalag megnyújtása és visszaengedése lassan, kontrolláltan menjen végbe, így nemcsak a mellkas tágítása, hanem a kilégzés is a korrekció szellemében vihető véghez.

    A gyakorlatok mind önállóan, mind a tornaprogramba beiktatva megállják a helyüket, szerrel és a nélkül egyaránt végezhetőek. Minden gyakorlatot, mozdulatot lehet légzéssel szinkronban végezni. Erősítő jellegű részek között, a célzott légzésirányítással, a pihenést is aktív korrekcióvá tehetjük. Sőt, játékosan, például lufi fújás közben, a légzéstechnika különösen jól megvalósítható.
  3. Kifotizáló gyakorlatok

    Mivel a lapos hát gyakran társul a scoliosishoz, ezért olyan gyakorlatokat iktatunk be a mozgásterápiába, mellyel a szagittális profilra jótékonyan tudunk hatni.
  4. Egyensúly gyakorlatok

    A korzett jelentősen megváltoztatja a test statikai viszonyait. Továbbá tekintetbe kell vennünk azt, hogy természeténél fogva korlátoz, illetve meggátol bizonyos mozgásokat. Az egyensúly fenntartása érdekében, a betegnek meg kell tanulnia kompenzálni a hiányzó törzsmozgásokat.
    Ebben a mi közreműködésünk is fontos. Igyekezzünk úgy építkezni, hogy a gyakorlatok egyszerre több funkciót töltsenek be. Nagyon hasznosak például azok a gyakorlatok, melyek az egyensúly fenntartása végett komoly (statikus) izommunkát vesznek igénybe. Adhatunk dinamikus egyensúlyi feladatokat is, ezeket nagyon élvezik a gyerekek.

  5. Mozgásterjedelem növelése

    Korzettet viselő gyereknél (részben azért, mert a törzs mozgáslehetőségei korlátozva vannak) nagyon fontos, hogy a csípő-és váll-vállövi ízületekben a lehető legnagyobb mozgásterjedelmet érjük el. Olyan gyakorlatokat adjunk, melyek - többek közt - ennek is megfelelnek.
    A mozgásérzést javíthatjuk azzal, hogy kifejezetten nyújtó gyakorlatokat is végeztetünk.

3. Proprioceptiv tréning

Fizioball indukálta instabil helyzetek proprioceptív mechanizmusokat hoznak létre, melyek által gerinc stabilizáció valósul meg. Extrém jól korrigáló korzett esetén egy igen mobilis gerincű gyereknél nagyon jól beválik. Nemcsak a felületesen elhelyezkedő nagyobb, hanem a mélyen fekvő kisizmok működését is kiváltjuk. A tréning során kulcsfontosságú visszacsatolások érkeznek a korrigált helyzetről a központi idegrendszerbe, amely a korzett nélküli testtartást is előnyösen befolyásolja. A labda eltereli a figyelmet a monotonitásról. Kisgyerekkorban is hatásos, különösen szeretik a gyerekek.

Utóbbiakat csoportos formában tanítjuk meg. Ilyen alkalmakkor intenzíven, csoportban mozognak az egymás védő légkörében, ami felszabadítólag hat rájuk Ezért pótolhatatlanak ezek az alkalmak. Bevezetője lehet a korzettben való sportolásnak.

4. Korzettes hobbisportok

Szem előtt kell tartanunk, hogy pácienseink nagy mozgás igényű gyerekek, serdülők Fontos, hogy korzett nélkül töltött időben minél többet, rendszeresen mozogjanak. A kötelező mozgásterápia esetleges monotonitásával szemben igazi felüdülést jelenthet a gyermek számára a sportolás. Korzettben végezve hatásos igazán, hiszen a mozgás örömén túl aktív izomerővel támogatja a korrekciót és a légzés derotáló hatását erőteljesebbé teszi. A csoport és a mozgás öröme mind segíti a gyógyulást. Meg kell ismernünk a gyermek sportos hobbijait; ezáltal meglelhetjük a hozzá vezető utat is. Így tudjuk összeállítani az egyéni terápiás tervét, ami teljesen más egy otthonülő és egy izgő-mozgó gyerek setében. Igazán nagy sikert akkor értünk el, ha a gyerekek hobbisportjukat korzettben is felvállalják. Ez célunk is egyben.
Vannak olyan tevékenységek, melyeket a balesetveszély miatt nem ajánlatos korzettben végezni, ilyen a lovaglás és a hegymászás. A kifejezetten károsnak tartott teniszt nem kell megtiltani, ha heti egy–két órában a korzettjében végzi. De a tiltás semmiképpen sem célravezető!
Előfordulhat az is, hogy nem sikerül rávenni gyermekünket a sportolásra, főleg nem, hogy azt korzettjében tegye. Ezért egyre inkább szükségét látjuk annak, hogy olyan foglalkozásokat indítsunk, ahol a rendszeres korzettviselők felszabadultan tornázhatnának együtt. A betegek többsége lány, így a zenés aerobik, vagy alakformáló torna bizonyosan meghozná a kedvet a mozgásra.

A mozgásban gazdag élet igenis része a terápiának
Szólj hozzá!

GERINCFERDÜLÉS, SCOLIOSIS

Életmódbeli tanácsok gerincferdülés esetén


Nekünk kell megtanítani a gyerekeket, hogy együtt tudjanak élni scoliosisukkal. Nagyon fontos ez, hiszen ez a probléma nem szabad, hogy megbélyegzésként kísérje őket életükön át. A fiatal felnőtt személyiségéhez mérten tudatos életvezetést kíván. Rengeteg praktikus tanáccsal segíthetjük őket (a buszon való kapaszkodás mikéntje, a gerinciskola bizonyos elemei… stb.) Fontos, hogy személyiségükhöz, érdeklődésükhöz mérten mozgásban gazdag életre buzdítsuk őket. Nem kell feltétlenül az úszást forszírozni, többnyire választhatják, azt, amit szeretnek.
Fontos a pályaválasztás közös megbeszélése is. Statikus vagy komoly fizikai megterhelést jelentő foglalkozásokat célszerű kerülniük. Életüket megkönnyítheti a fizioball vagy a dynair egész életen keresztül való használatával és tornájának rendszeres végzésével.
Tekintve, hogy többnyire lányokról van szó, fontos mondanunk, hogy gyermekvállalásban nem korlátozza őket a scoliosis, csupán a várandósság alatti torna végzésére figyeljenek oda.

Amennyiben felkészítettük őket az „életre”, a kezelés hosszú évei meghozza gyümölcsét és tudatosan élő, egészséges felnőttekké válnak. Jó, ha előre emlékeztetjük őket, hogy bármennyire is úgy tűnik vége az állandó tornaprogramnak, előfordul, hogy szükségük lesz még rá, ezért soha nem felejthetik el.


Néhány gyakorlati tanács:
1. Reggel ébredés után a nyújtózkodás és izmaink megfeszítése, lazítása segít hogy ne kelljünk mereven.
2. A reggeli mosakodást és fogmosást a medence korrekciók megtartásával végezzük!
3. Reggelizzünk a korrekciós ülésben!
4. Az iskolatáskánk mindig két vállon hordott hátizsák legyen, ami természetesen nem a fenekünket verdesi, hanem a hátunkra van igazítva. Ha szatyrot cipelünk, tegyük úgy hogy elosztjuk a súlyt két kézbe. Sose engedjük meg hogy lehúzza az egyik vállunkat a súly, illetve sose forduljunk bele a görbületünkbe!
5. Az iskolában lehetőleg középre üljünk, hogy ne kelljen forogni, vagy hosszan egy oldalra nézni. Természetesen medencekorrekciókkal üljünk, ha pedig korzettünk van, ne lazuljunk bele. Próbáljunk folyamatosan fejtetővel nyújtózni és kihasználni a korzett lehetőségeit.
6. Kisterpeszben ülve a két térdünk közötti térben forogva még nem rontunk a görbületünkön. Azon túl, viszont igen.
7. Ha le kell hajolnunk valamiért, tegyük azt egyenes háttal leguggolva, mert székről oldalra hajolva rontunk a görbületünk rotációján.
8. Nagyon hasznos ha megszokjuk hogy fizioballon vagy dynair-en ülünk. Többször álljunk fel ha van rá lehetőségünk egy kis sétára. Használjuk ki a szüneteket!

További tanácsokat egyénre szabva tudok összeállítani a görbületnek megfelelően.



Szólj hozzá!

SPORTSÉRÜLÉS

Segítség! Lesérültem!


Mind a hobbysportolók, mind a profi sportolók gyakran kényszerülnek kedvenc sportjukat szüneteltetni egy hirtelen bekövetkező sérülés miatt. A sérülés oka lehet túlterhelés, gyenge izomzat, helytelen testhelyzetben végzett mozgás, az izmok működési egyensúlyának megbomlása, flexibilitás hiánya, vagy akár a felkészületlenség is.

A sportrehabilitáció már a sérülést követően elkezdődik! Az akut ellátás után (jegelés, nyugalomba helyezés, fáslizás, megemelés, kinezio-tape kezelés) a gyógytornász a fokozatosság betartásával egyénre adaptálva funkcionális gyakorlatokat végeztet a pácienssel, melyek magukban foglalják az egyensúly fejlesztésére irányuló, flexibilitást fokozó, sportág specifikus gyakorlatokat. Kezdetben a teljes ízületi mozgástartomány elérésére törekszünk, melyet az izom funkcionális erősítése követ. A gyógytorna hatékonyságát manuális technikák és kinezio-tape kezeléssel növeljük.

Amennyiben az előbb felsorolt konzervatív kezelés nem lenne eredményes, vagy a sérülés olyan súlyos, műtéti beavatkozásra kerülhet sor. Ezen beavatkozások után is elengedhetetlen a rehabilitáció, melyben szintén hangsúlyos szerepet kap funkcionális gyógytorna, és az egyénre adaptált terápia.

Fontos megjegyezni mikor sportrehabilitációról beszélünk, hogy nem csak a már kialakult sérülés kezelését foglalja magában, hanem annak megelőzését, prevencióját is! Kutatások bizonyítják, hogy a funkcionális neuromuscularis tréning csökkenti a sérülések kialakulásának kockázatát.

Akár a sérülés megelőzése érdekében, akár már kialakult sérülés esetén is forduljanak hozzánk bizalommal!

Szólj hozzá!

GERINCFERDÜLÉS TERÁPIÁJA- SCHROTH TERÁPIA



Schroth terápia

A Schroth módszer egy 3 dimenziós konzervatív kezelési eljárás, melyet a gerinc fiziológiástól eltérő görbületeinek enyhítésére alkalmaznak. A módszert Katharina Schroth fejlesztette ki saját tapasztalatai alapján. Nagyfokú gerincferdüléssel született és zavarta, hogy fűzőben kell élnie. Alapötlete egy félig leeresztett gumilabda volt, amit ha az egyik oldalon megnyomott, a másik oldalon kidudorodott. A labda elvét kivetítette a mellkasra, és megpróbálta tudatosan irányítja a levegő áramlását. Ezt összeegyeztette a korrigált testhelyzetekkel és a megfelelő izmok kontrakciójával, aminek a következménye a gerinc korrekciója. A mellkas megváltozott helyzete miatt a légzésterápia fontos szerepet kap a kezelésben. A gyakorlatok tetszőlegesen adaptálhatók az egyes görbületi típusokhoz és sokféle testhelyzetben kivitelezhetők. Az izmok teljesítményének fokozásán keresztül a tartás korrigálását érjük el mind a torna kivitelezése alatt és a hétköznapokban is. 


Ezt a speciális tornát kortól függetlenül bárki végezheti egy terapeuta ellenőrzése, koordinálása mellett. Csökken a gerincferdülés következtében kialakult csontok, szalagok, izületek, izmok deformitása. A terápia egyaránt alkalmazható műtét előtt és után is. Komplex kezelés, hiszen a gyógytornász életviteli tanácsokkal is ellátja a pacienst. 

Schroth terápia eredménye

A terápia ajánlott scoliosis, Scheuermann, tartási rendellenességek, minden gerincet érintő ismeretlen etiológiájú fájdalom illetve degeneratív elváltozások esetén. 
A hétköznapi tartáskorrekciókra odafigyelve, a napi egy órás intenzív tornán kívül, egy 24 órás terápiás programot alakíthatunk ki magunknak, illetve gyermekeinknek. 



Szólj hozzá!

GERINCFERDÜLÉS- SCOLIOSIS

Idiopathias scoliosis – gerincferdülés


A scoliosis szó az ógörög nyelvből ered: görbületet jelent, a ferdeség kifejezésére szolgált. Az orvostudományban a II. század óta használják a gerinc oldalirányú elhajlásának gyűjtőnevének. Mikor az oldalirányú elhajláshoz torzió is társul, akkor nevezzük strukturális scoliosisnak. Ebbe a kategóriába tartozó scoliosisok 80 %- a ismeretlen eredetű. Az elváltozás a csontérés befejezése előtt alakul ki, a tér mindhárom irányában létrejön; a betegség minden esetben háromdimenziós. 
Egy betegséget akkor nevezünk idiopathiásnak, amikor nincsen biztosan kimutatható összefüggése valamilyen kiváltó tényezővel. Tehát ismeretlen etiológiájú, a csigolyák aszimmetrikus növekedése következtében kialakuló oldalirányú gerincgörbület. Egyes esetek progresszióra hajlamosak, súlyos gerinc-, és mellkasdeformitást okozhatnak, mások enyhébb lefolyásúak. Mivel az etiológia ismeretlen, nem tisztázottak azok a tényezők sem, melyek a görbület progressziójáért felelősek. A betegség kezdetének időpontja jelentősen befolyásolja a görbület nagyságát.

A betegség kialakulása egyelőre nem előzhető meg, a korai felismerés és kezelés a védekezés egyedüli hatásos módja. A kórok pontos ismeretének hiányában a kezelés tüneti.

A betegség klinikai képe és diagnosztizálási lehetőségei:
A kórkép nem jár szokványos betegségtünetekkel, jellemzően fájdalommal sem, eleinte csupán kisebb-nagyobb aszimmetriák árulkodnak a gerincprobléma meglétéről. A diagnózis felállítását segíti, ha hátfájdalom áll fenn, és emiatt kerül orvoshoz.
A strukturális scoliosis vizsgálatakor a tér mindhárom síkjában kialakult deformitást figyelembe kell venni. Ezeket képalkotó eljárásokkal tudjuk láthatóvá tenni. A strukturális scoliosisnál a röntgenfelvétel készítése alapfontosságú. A felvételnek álló helyzetben kell készülnie és két irányból kell hogy mutassa az egész gerincet.

Kezelési lehetőségek
A scolisosis kezelésének megválasztásánál három tényezőt kell figyelembe venni: a deformitás nagyságát, a csontérettséget és a progresszió várható mértékét. Ezek alapján a 20 Cobb-fok alatti görbületű betegnek intenzív mozgásterápiát ajánlunk és rendszeres kontrollt, hogy követhessük, fokozódik - e a görbület. Röntgenvizsgálattal alátámasztott gyors progresszió esetén már 15-20 Cobb-foknál, egyébként 20-45 fok közötti görbületek esetén korzettkezelést indítunk. 40-45 Cobb-fok feletti görbületnél műtéti terápia válhat szükségessé.
Sok esetben azonban a valóság rácáfol a protokollra; tekintve, hogy eltérő szituációkkal találkozunk, gyakran nem ezen irányvonalak mentén határozzuk meg a terápiát.


A terápia alapvető kritériuma a személyre szabottság és a változatosság.


Komplex mozgásterápia
A korzett nélküli mozgásterápiás kezelés része a „klasszikus gyógytorna” és a Schroth-terápia. Korzettben klasszikus gyakorlatsort, speciális önkorrekciót és proprioceptív tréninget tarthatunk. Illetve korzettben vagy az anélküli egyéb mozgás, sportolás szerepe is fontos a kezelés során.



















Szólj hozzá!

Térdfájdalom

Mi lehet az oka a térdfájdalmamnak?


A kezeletlen térdproblémák az ízület maradandó károsodásával járnak együtt, konzultálj szakértőnkkel!

A térdfájdalom bármilyen életkorban kialakulhat, fiatal korban inkább sportolás vagy egyéb fizikai igénybevétel kapcsán alakul ki, míg idősebbeknél a fájdalom oka leggyakrabban az ízületek kopása.

Elülső térdfájdalom (patellofemoralis fájdalom): Térdkalács mögötti fájdalom, hosszas ülést, lépcsőzést követően. Kialakulásában a patella (térdkalács) körüli izmok működésének megbomlott egyensúlya, valamint túlterhelés játszik szerepet. Gyakran fordul elő futóknál, labdarúgóknál, kosárlabdázóknál, teniszezőknél.
A túlterhelés kerülésével, egyénre szabott gyógytornával (térd körüli izmok célzott erősítése), valamint megfelelő nyújtással (stretching) a probléma megszűntethető. Műtéti beavatkozásra csak az előbb említett konzervatív kezelés hatástalansága esetén kerül sor.

Iliotibialis szalag szindróma („Futó térd”): A térd külső részén égető fájdalom és nyomásérzékenység jelentkezik, előfordul a csípő fájdalma is. A comb külső részén húzódó ín gyulladása okozza a fájdalmat. Leggyakrabban futóknál, hegyről lefele futáskor, enyhén hajlított térdízület mellett jelentkezik a fájdalom.
Kezelése akut stádiumban: 
  • a sporttevékenység szüneteltetése 5-7 napig, majd fokozatosan visszaszoktatni a szervezetet a terheléshez
  • a térd külső részének jegelése (nedves ruhába csavart jéggel, 10-12 percen keresztül óránként, esetleg 2 óránként ismételve)
  • fájdalomcsillapító vagy gyulladáscsökkentő szerek szedése
  • pihentetés, az érintett térd tehermentesítése
A tünetek enyhülését követően:
  • az iliotibialis szalag (tractus iliotibialis) nyújtása (majd ezeknek a nyújtó gyakorlatoknak a beépítése az edzést követően is)
  • célzott gyógytorna (csípő és térd körüli izmok egyensúlyának megteremtése, erősítése, terhelési viszonyok rendezése)
  • kinezio tape kezelés


Íngyulladás: A térdízületen tapadó izmok inainak gyulladása is okozhat térdfájást főként túlterhelés következtében. A kezdeti pihentetést követően, itt is célzott izomerősítés és megfelelő nyújtás segítségével szüntethetjük meg a fájdalmat.

Szalag és meniscus sérülések: Főként sportolás közben bekövetkező sérülések. A sérülés súlyosságától függően hirtelen jelentkező, nagymértékű fájdalom és mozgáskorlátozottság (járás fájdalmas, bizonytalan) jellemző. Mielőbbi orvosi vizsgálat, valamint röntgen vagy MRI felvétel szükséges a sérülés kiterjedésének, az ízületet alkotó képletek érintettségének pontos megállapítására. A sérülés orvosi ellátása után a rehabilitációban nagy szükség van gyógytornász segítségére, aki egyénre szabott gyakorlatokkal elősegíti a gyógyulást, és a sportba való visszatérést.

Térdarthrosis: 40 éves kor felett már gondolnunk kell az ízület kopásos megbetegedésére is. A fájdalom a mozgás kezdetekor jelentős (indítási fájdalom), mely az ízület bejáratása, mozgás hatására csökken. Terheléskor, nagyobb igénybevételkor ismét felerősödik, majd nyugalomban enyhül. A kezelés alapvető célja a betegség progressziójának megakadályozása. Rendszeres és célzott mozgásterápia, úszás, kerékpározás, porcerősítő készítmények szedése, táplálkozási és életmódbeli változtatások (testsúlycsökkentés) csökkentik a panaszokat. Előrehaladott állapotban orvosi beavatkozás válik szükségessé.
Iliotibiális szalag nyújtása- StrapTherapy
Szólj hozzá!

Fussunk! De hogyan?

Napjainkban az egyik legkedveltebb hobbi sport a futás. Évszaktól, nemtől, életkortól függetlenül sokan választják ezt a mozgásformát. Azonban mégis sokan abba kényszerülnek hagyni, amikor megfájdul a térdük, meghúzódik valamelyik izmuk, esetleg komolyabb sérülést szenvednek el. Mindez elkerülhető, ha megfelelően felkészítjük testünket a terhelésre, valamint időt fordítunk a regenerációra is.

A következő tanácsok segíthetnek az ízületi fájdalmak, túlerőltetés és különböző szalag- és izomsérülések megelőzésében:

1. Megfelelő futócipő és terep
Fontos a lábhoz és futóstílushoz megfelelő cipőt kiválasztani, mely kérdésben a futóboltban dolgozó szakember nyújthat számunkra segítséget. Kezdőknek a sík terepen való futás ajánlott. A betonon futást pedig még a jó futócipő ellenére is igyekezzünk kerülni, ízületeink túlterhelésének megelőzése érdekében.

2. Bemelegítés és a futást követő levezetés, nyújtás
A bemelegítés alapvetően fontos a sérülések prevenciójában (megelőzésében)! A gyakorlatok terjedjenek ki az egész testre, építsünk be törzsmozgásokat is, és ne hagyjuk ki a karok és nyak átmozgatását sem! Ilyen bemelegítő gyakorlatok: boka, térd, csípő, vállkörzések, oldalra hajlások, döntések. Ezt követően jöhetnek a dinamikusabb gyakorlatok: intenzív gyaloglás, kocogás, futás magas térdemeléssel, sarokérintéssel.
A bemelegítés végén egy rövid, kontrollált nyújtást is beiktathatsz, de nem szabad erőteljesen megnyújtani az izmokat, mivel az is sérülést eredményezhet!
A bemelegítés tartson körülbelül 10-15 percig!
Levezetéskor a futás végéhez közeledve fokozatosan csökkentsük a tempót, végül pár perces sétával fejezzük be az edzést.
Straptherapy- Sportsérülések megelőzése nyújtással
Ezt követi az alapos nyújtás, mely szintén 10-15 percig tartson! Sose feledkezzünk meg róla, hiszen ennek hiányában is megnő a sérülések esélye, valamint hosszútávon izomrövidülés és beszűkült ízületi mozgásterjedelem maradhat vissza.

A következő izmokra fektessünk hangsúlyt nyújtáskor: 
  • Hátsó comb izmok (hamstrings) 
  • Négyfejű elülső combizom (quadriceps) 
  • Csípőhorpasz izom (iliopsoas) 
  • Iliotibialis szalag 
  • Körteképű izom (piriformis) – az izom rövidülése következtében nyomás alá kerülhet az ülőideg, mely kompresszió a fartájék közepéről kiinduló, a láb hátsó részébe kisugárzó fájdalom okozója 
  • Vádli izmai 
  • Mellizmok, oldalsó törzsizmok, nyakizmok, hátizmok 
A nyújtást izmonként 15-20 mp-ig tartsuk meg, majd utána lazítsuk el. Mindig lassan és fokozatosan érjük el a végpozíciót. Izomcsoportonként 3-4-szer ismételjük meg a nyújtást.

A felsorolt alsó végtagi izmok nyújtását a képek illusztrálják. Ezeket minden futás végén iktassuk be!


3. Helyes testtartás
Figyelj az egyenes tartásra, vállakat lazán engedd le, zárd a lapockáid, fejtetővel nyújtózz meg, álladat enyhén húzd be. Karok test mellett derékszögben hajlítva legyenek és futás közben a test mellett mozogjanak előre-hátra (ne a mellkas előtt keresztbe!). Próbálj meg ne görcsösen futni!

4. Pihenés
Az izmoknak érdemes időt hagyni a regenerációra, ezért építsünk be pihenőnapot az edzések közt, s így megelőzhetjük a túlterhelésből fakadó sérüléseket!
Amennyiben rendszeres testmozgásnak a futást választjuk, abban az esetben is szükséges tréningeznünk a vázizmainkat, ebben segítséget nyújthatnak a gyógytornászok és a személyi edzők.

Fájdalom, panasz esetén manuálterápiával és stabilizáló gyógytornával gyors javulás érhető el és újra felhúzhatjuk a nyúlcipőt!