Like-olj minket a Facebook-on
Gyógytorna, Manuálterápia, Sportrehabilitáció
Jelentekezz be szakértőinkhez:
Szólj hozzá!

Fasciafájdalom

MYOFASCIALIS PAIN SYNDROMA (MPS)
Eredeztethető Trigger-pont fájdalmakból, mely az átlagpopuláció nagy részét érinti. Olyan mozgatórendszeri fájdalom, amit specifikusan a Trigger-pont idéz elő, ami az izmokban vagy azok fasciájában található. Gyakran összetéveszthető, más mozgásszervi fájdalommal. (Simons)
Komplex szenzomotoros automatikus tünetegyüttes, amit a myofascialis Trigger-pont okoz. Ez a Trigger egy kényes Tender-pont, ami csomóként tapintható az irritabilis izomszövetben illetve fasciában és tapintása fájdalmat jelez. A Trigger pont lehet aktív, inaktív vagy látens.
Aktív: spontán fájdalmat produkál, amely kisugárzó jellegű dysfunkciót okozhat és tarthat fent.
Inaktív v latens: nem okoz panaszt egészen addig, amíg nyomás nem éri, amíg nem stimulálódik. Néma Tender-pont. Tapintható és nyomásra fájdalmat jelez, de nem okoz spontán fájdalmat, nem sugárzik ki a fájdalom.
Ez az állapot a preklinikai fázisa a myofasciális fájdalomnak, fontos, hogy felismerjük és kezeljük a fájdalmat.
Képtalálat a következőre: „fascia”
Derékfájdalmat (tapintható fájdalmas csomók) is okozhat a deréktáji fascia feszülése, diszfunkciója

Diagnosztikus kritérium (Simons)
  1. lokális spontán fájdalom
  2.  van egy kiterjedési zónája
  3. palpációval egy nagyobb ellenállású terület tapintható
  4. egy érzékeny jól körülírható csomó tapintható
  5. ROM csökkenés jellemző az érintett területen
3 minor kritérium
  • Trp nyomásával a fájdalom provokálható
  • ha rányomunk a Trigger pontra egy pattanás kíséretében jön egy lokális válasz
  • a fájdalom enyhül az izom stretchingjére illetve a Trigger injekciózására

Patofiziológia
A Trigger-pont számos elváltozást mutat:

1. Morfológiai elváltozás: merev, keményebb tapintható pont található a csomón belül. Megnövekedett neuropeptideknek, cytokineknek, catecholamineknek szintje.
2. Neuroszenzoros tulajdonságai: szétterjedő fájdalom, hyperalgesia, mechanikai fájdalom.
3. Elektrofiziológiai változás: spontán elektromos aktivitás, miniatűr végződésként viselkedik, acetilkolin felszabadulást idéz elő.
4. Motoros változás: megváltoztatja a normál neuromuscularis működést
  
Mikor javasolt fascia-nyújtásban gondolkodnunk?
  •  sportsérüléseknél
  •  rándulás, húzódás, zúzódás után
  •  hirtelen fellépő fájdalom esetén
  •  műtét, ficam után
  •  derék, hát, nyakfájdalom
  •  beszűkült mozgásterjedelem
  •  zsibbadás, érzéketlenség





Szólj hozzá!

Elektroterápia a fájdalomcsillapításban- TENS

A TENS (transcutan elektromos stimuláció) terápia Melzack és Wall kapu-elmélete „Gate Control Theory“ alapján működik a klinikai gyakorlatban és így a fájdalom enyhítésére szolgál. Davis (1993) és Lewith (1984) a következő módon magyarázták a kapu-elméletet. A gerincvelő hátsó szarvának (cornu dorsale) egy tartománya, a substantia gelatinosa, kapuként szolgál a fájdalomérző idegek impulzusai számára. Ez velőhüvely és finom velőhüvelyes A-rostokat tartalmaz, amelyek erős ingerlésre reagálnak, továbbá velőhüvelyt nem tartalmazó idegrost (C rost) is megtalálható benne. Ha a fájdalomimpulzusok finom velőhüvely-tartalmú idegrostokon és C rostokon haladnak át, a "kapu" nyitva van, és a páciens fájdalmat érez. A velőhüvely-tartalmú A-rostokon áthaladó erősebb impulzusok esetén a "kapu" bezáródhat. Az elektromos stimuláció során a kapu-elmélet működését használva érünk el fájdalomcsillapítást. Ugyancsak bebizonyították, hogy az ingeráram a test saját természetes fájdalomcsillapító anyagainak, az endorfinnak és az encefalinnak a termelését is elősegíti. Az emberi test az endorfint és az encefalint ópiumhoz hasonló anyagként termeli a fájdalom enyhítésére. A kisfrekvenciás stimuláció felszabadítja a testben az endorfint és az encefalint. A fizioterápiában a mozgásszervi fájdalmak esetében alkalmazunk TENS terápiát. Hatékonyságát több tanulmány során is vizsgálták már.

            TENS terápia a tenziós típusú fejfájás csökkentésére
            A tenziós típusú fejfájások prevalenciája 30-78%, amely az összes fejfájás közül a leggyakoribb típus. Előfordulása nőknél gyakoribb. Az International Headache Society felmérése alapján a pánciensek körében előforduló tenziós típusú fejfájás (44%- ban) az életminőség romlásához vezet. Tanulmányok utalnak arra, hogy a nyaki izmok kontrakciója patológiás szereppel bír a tenziós típusú fejfájások megjelenésében. A páciensek 60% -ánál elektromyalgikus aktivitás növekedése figyelhető meg a pericraniális izmokban, de a fejfájás erőssége nem mutat korrelációt ezzel. A leggyakoribb abnormitás tenziós fejfájás során a pericraniális myofasciális szövetekben található. Néhány tanulmány szerint afféle „centrális érzékenység” során bizonyos egyének fogékonyabbak a krónikus fejfájásra, de a stressz, fáradtság, szorongás is kiválthat tenziós fejfájást. Kumar és mtsai tanulmányában vizsgálta a tenziós típusú fejfájás csökkentését TENS terápiával illetve progresszív relaxációval, célja az volt, hogy non-invazív, gyógyszermentes terápiával igyekezzenek hosszabb távon kezelni a krónikus tenziós típusú fejfájást. Indiai Egyetem Fizioterápiás Intézet kutatásában a beválasztási kritériumoknak megfelelően a 42 páciens vett részt és 30 páciens fejezte be a programot. Egyik csoportban TENS kezelést alkalmaztattak, másik csoportban progresszív izom relaxációt. A tanulmányban 1 héten keresztül napi 15 percet töltöttek relaxációval illetve TENS terápiával. A fájdalom intenzitását Vizuál Analóg Skálán mérték a program elején és végén. Eredményképpen a tenziós típusú fejfájás csökkentésében mindkét terápia egyformán hatásosnak bizonyult. [1]

            Trigeminus neuralgia
            A trigeminális neuralgia etiológiája még ma is rejtély, de feltételezhetően a fogágybetegségek, traumás occlusio, trigeminus ganglion keringési elégtelensége, SM kiváltó szerepel kiváltó tényezőként. Leggyakrabban a 35 évnél idősebb nőknél fordul elő a jobb arc félen. Intenzív, hasogató fájdalommal járó kórkép, amely rohamokban ismétlődik. A gyógyszeres és idegsebészeti kezelések mellett, gyakran alkalmaznak TENS terápiát a fájdalomcsillapításra. Singla és mtsai tanulmányában 30 pácienst vizsgáltak, akik szájsebészeti klinikán jelentek meg trigeminus neuralgiával. Diagnosztizálásukat segítette, hogy idegblokádként 2% lidokain a tüneteiket teljesen megszüntette. Az érintett ideg kezeléseként 20-40 napig, napi 20 percen keresztül TENS terápiát kaptak. A páciensek a program előtt és a program végén VAS- visual analog skálán, VPS- verbális fájdalom skálán és CPS illetve napi tevékenység skálán értékelték a fájdalom mértékét. Az eredmények alapján a non- invazív TENS terápia során a fájdalom intenzitása jelentősen csökkent.[2]

            Postoperatív fájdalomcsillapítás TENS kezeléssel
            A műtétet követő fájdalmak a beteg szenvedésén túl fokozzák a fiziopatológiás elváltozásokat ezzel növelve a szövődmények esélyeit és a kórházi kezelések idejét. Hónalji feltárásból végzett tüdő resectiós műtétet követően az immobilizáció és a mellhártyaizgalom hatására azonos oldali vállfájdalom alakul ki a legtöbb esetben. Gozalez és mtsai egy spanyol mellkas sebészeti osztályon 50 thoracotomián átesett pácienst vizsgáltak. A kutatásuk célja az volt, hogy TENS terápiával csökkenthető-e a válltáji fájdalom a postoperatív időszakban. A fájdalomcsillapítás mellett a mobilitás javulását is vizsgálták. A postoperatív naptól kezdve a programba választott páciensek 8 óránként 30 min TENS kezelésben részesültek. A fájdalom mértékét Visual Analóg Skálán értékelték. A kutatás eredményeként a TENS kezelésben részesült páciensek postoperatív fájdalma jelentősen csökkent, a vállízületi mobilitás mértéke megegyezett a kontroll csoportban lévőekkel. Összességében elmondható, hogy a TENS terápia alkalmas a postoperatív fájdalom csillapítására thoracotomián átesett pácienseknél. [3]

            TENS hatása a fibromyalgiára
            Carbonario és mtsai nagyfrekvenciás TENS (transcutan elekromos stimuláció) hatékonyságát vizsgálta nők fibromyalgia okozta krónikus fájdalmának terápiájaként. A vizsgálat célja az volt, hogy az életminőséget is kedvezőtlenül befolyásoló fibromyalgikus fájdalom megszüntethető-e TENS terápiával. Feltételezésük az volt, hogy az aerob és nyújtógyakorlatokat segítő nagyfrekvenciás TENS kezelés hatására csökken a fájdalom és javul az életminőség. A vizsgálatban 28 felnőtt nő vett részt, akiknek fibromyalgiájuk volt, kizárási kritériumként pacemaker, szív és érrendszeri betegségek, terhesség, egyéb krónikus fájdalom, epilepszia és arthritis szerepelt. A kísérletben két csoportra osztották őket, egy TENS csoportra (n=14) akik a kétoldali trapéz és supraspinatus izom tenderpontjaira kaptak 150 Hz TENS kezelést és egy TENS nélküli csoportra (n=14). A fájdalom mértékét Visuál Analóg Skálán mérték. A fájdalom küszöbértékét 18 tenderponton Fischer dolométerrel határozták meg. Fibromyalgia Impact Kérdőívet töltöttek ki az életminőségre vonatkozóan. Az alanyok egy 8 hetes programban vettek részt. A terápiában kiemelt fontosságúnak ítélték a testmozgást, így a páciensek általános aerob mozgásanyagot (bicikli) és statikus nyújtó gyakorlatsort (farizom, ischiotibial köteg, paravertebralis izomzat, mellizom, csuklyásizom, scalenus) sajátítottak el. A vizsgálat eredményeként a TENS csoportban a fájdalom csökkenése nagyobb volt. Összeségében megállapították, hogy a TENS kezelés hatására a fibromyalgikus fájdalom csökken, így az életminőség javul. [4]

            TENS kezelés Sclerosis Multiplexben
            A neurorehabilitációban számos esetben használják a TENS terápiát a fájdalomcsökkentésére és a spazmus oldására. SM betegségben is alkalmaznak TENS kezelést e tünetek csökkentésére, azt viszont kevesen vizsgálták, hogy a kéz szenzitivitása növelhető-e TENS terápiával, ugyanis az SM betegek 40% -ánál paresthezia alakul ki. Cuypers és mtsai SM betegeknél vizsgálták a TENS kezelés hosszú távú hatását a paresthezia csökkentésére. A tanulmányba 26 SM beteget választottak be, akik állapota 6 hónapos visszatekintést véve stabil volt. A kontrollcsoportban egészséges alanyok vettek részt. A kutatás során 3 héten keresztül napi 1 h TENS kezelés történt a domináns kéz nervus medianus ingerlésével. Az érzékenységet Semmes-Weinstein monofilamenttel vizsgálták. A kezelés hatása kiterjedt a nervus ulnaris területére is. A tanulmányban igazolták, hogy az SM betegek paresthesiája csökkenthető TENS terápiával. [5]

            TENS terápia terhesség alatt megjelenő derékfájdalom esetén
            A derékfájdalom terhességgel összefüggő etiológiája nem ismert, de úgy vélik, hogy a megváltozott hormonális hatások (relaxin) és az anatómiai, mechanikai faktorok hozzájárulnak a terhesség során előforduló derékfájdalmakhoz. A prevalenciája 50% és a terhesség előrehaladtával ez az érték 75% is lehet. A fájdalom az életminőséget is rontja. Keskin és mtsai 88 (≥32 gesztációs hét) terhes nőt vizsgáltak, akik terhessége szövődménymentes volt, de LBP lépett fel náluk. Kizárási kritériumként szerepelt a terhesség előtti derékfájdalom vagy a gerinc patológiás elváltozása. A kutatásban 4 csoportot vizsgáltak: kontroll, testmozgás, paracetamol, TENS) azt vizsgálták, hogy melyik terápia a leghatékonyabb a derékfájdalom csökkentésére és így az életminőség javítására. A program 3 héten keresztül tartott. 79 résztvevő fejezte be a programot. A fájdalom mértékét Visuál Analóg Skálán értékelték, az életminőséget Roland-Morris rokkantság skálán jellemezték. A vizsgálat ideje alatt a kontroll csoportban a fájdalom intenzitása 57 % -val nőtt. A fájdalom mind három terápiás csoportban csökkent, de a TENS kezelés bizonyult a leghatékonyabbnak a terhességi LBP fájdalomcsillapítására. [6]


Irodalomjegyzék:

1.    Kumar, S., Raje, A., (2014) Effect of progressive muscular relaxation exercises versus transcutaneous electrical nerve stimulation on tension headache: A comparative study, Hong Kong Physiotherapy Journal 32.  86-91
2. Singla, S., Prabhakar, V., (2011) Role of transcutaneous electric nerve stimulation in the management of trigeminal neuralgia Journal of Neurosciences in Rural Practice 2:150-152
3.   Gonzalez, E., P., Novoa, N., M., Varela, G., (2015) Transcutaneous Electrical Nerve Stimulation Reduces Post-Thoracotomy Ipsilateral Shoulder Pain. A Prospective Randomized Study, Archivos de Bronconeumologia 51:12 621
4.    Carbonario, F., Matsutani, L.,A. , Yuan, S.,L., Marques, A.,P., (2013) Effectiveness of high-frequency transcutaneous electrical nerve stimulation at tender points as adjuvant therapy for patients with fibromyalgia. European Journal of Physical Rehabilitation Medicine 49:2 197-204
5.    Cuypers, K., Levin, O., Thijs, H., Swinnen, SP., Meesen, R.,L., (2010) Long-Term TENS Treatment Improves Tactile Sensitivity in MS Patients. Neurorehabil Neural Repair 24:5 420
6.    Keskin, E.,A., Onur, O., Keskin, H.,L.,Gumus, I., Kafali, H.,(2012) Transcutaneous Electrical Nerve Stimulation Improves Low Back Pain during Pregnancy.  Gynecol Obstet Invest 74:76–83
Szólj hozzá!

Manuálterápia- Ízületi blokk kialakulása


A manuálterápia tudományos alapokra épülő diagnosztikus és terápiás módszer, mely a csontkovácsolás az osteopathia és a kiropraktika terápiás fogásait ötvözi.
A mozgásszervrendszer reverzibilis elváltozásait diagnosztizálja és kézzel végzett műfogásokkal kezeli. Ezek a patológiás elváltozások, dysfunkciók lehetnek a gerinc, végtagok ízületeiben illetve az izomzatban vagy a lágyszöveti strukturákban. A dysfunkciók leggyakrabban kisízületi blokkok, meszesedések, degeneratív elváltozások, kopások formájában jelennek meg.

Lewit- techniqe
Prof. Dr. Karel Lewit (1916-2014) 1946-ban szerzett diplomát a prágai Károly Egyetem, Általános Orvostudományi Karán. Ezt követően Prágában a Neurológiai Klinikán kezdett el orvosként dolgozni, ahol komoly érdeklődést tanúsított a radiológia és a gerincgyógyászat területén. 1951-től tanulmányozta a gerinc manipulációját és dolgozott ki manuálterápiás technikákat. Később számos országban tanította az általa kidolgozott mozgásszervi diagnosztikai módszereket és manuálterápiás technikákat (Németország, Lengyelország, Ausztria, Bulgária, a volt Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok, Ausztrália és Új- Zéland). Lewit doktori disszertációja volt a cseh manuálterápiás tankönyv. Véleménye szerint a manuálterápia, kézzel végzett terápiás műfogásokat jelent, ellenben egy komplex diagnosztikai és gyógyító holisztikus szemléletre utal, így pontosabb a manuális medicina elnevezés. Lewit legnagyobb mentorának és kollégájának tekintette Vladimir Janda-t. Feltételezhető, hogy a kidolgozott technikáiban ezért fókuszál, oly gyakran a Janda-féle keresztezett syndroma és izom-dysbalance kezelésére.
Lewit radiológiai szemlélete és biomechanikai látásmódja által tudományos alapokra helyzete a kiropraktika és osteopathia során ismert műfogásokat. A manuálterápiában alkalmazta a mozgásszegment fogalmát és az ízületi véghelyzetérzést, így pontos képet kapott az ízület arthrokinematikai helyzetéről. Megalkotta az ízületi blokk fogalmát, melynek jelentése egy reverzibilis artrokinematikai subluxatio illetve a „meniscoidok csapdába esése”. Szegmentálisan vizsgálta a gerincet, fontosnak tartotta, hogy diagnosztikailag elkülönüljön a patológiás elváltozás a dysfunctiótól. Véleménye szerint a patológia, már egy kórkép, amely betegségekre jellemző elváltozás a mozgásszervrendszer képleteiben, a dysfunctió egy reverzibilis állapot, amely a megváltozott ízületi vagy lágyrész funkcióból adódik. Hangsúlyozza, hogy a dysfunctiót is észre kell venni és kezelni kell, ezzel megelőzve a súlyosabb kórkép kialakulását. A Lewit koncepció, direkt (csontokon keresztül ízület síkjában végzett manipulátiók) és indirekt (izmokon- MET, PIR- és fasciákon keresztül végzett műfogások) technikákat alkalmaz. A módszerére a leginkább jellemző, hogy a gerinc-, és medencedysfunkcióit, manipulativ fogások helyett, post-izometrikus relaxatios (PIR) technikával kezeli. Tudományos kutatásaiban a post-izometrikus relaxatio alkalmazásának területeit mutatja be, a fájdalomcsillapító hatás eredményességét bizonyítja be. A szakmai pályafutása során több izomtechnikával ismerkedik meg és részt vesz a DNS (Dynamic Neuromuscular Stabilization) módszer kidolgozásában. Karel Lewit manuálterápiás technikáját ma is oktatják a világ több országában és a Prágai Egyetemen. Angol és német nyelven jelent meg tankönyv a koncepciójáról.
Ízületi blokk
A funkcionális ízületi blokk fogalma és definíciója a legtöbb manipulatív technikában megjelenik. Karel Lewit elmélete szerint az ízületi blokknak közvetlen és közvetett okait különböztethetjük meg. Közvetlen okként a túl nagy, vagy az ízület élettani mozgásának irányától eltérő erőhatást (pl.: „megemeli” magát) értjük. Közvetett okok lehetnek a mozgásszervrendszer bármely veleszületett, vagy szerzett biomechanikai zavara, illetve az idegi-reflexes eredet jelenléte, viszceroszomatikus reflexek, szomatoszomatikus reflexek megjelenése (pl.: rövidebb láb, ékcsigolya, scoliotikus gerinc). Az ízületi blokk létrejöttének patológiai elváltozására több teorikus álláspont létezik. Hippokratész az ízületi subluxatiót tartotta a legvalószínűbbnek. Későbbi kutatások eredményei igazolták, hogy RTG felvételeken az ízület luxatiója nem látható, ezért a subluxatios elmélet valósnak bizonyult. A subluxatiós elméletet tovább vizsgálta Cyriax, Maigne és Stoddard is, véleményük szerint a kisízületi meniscoidok elmozdulása idézi elő a funkcionális ízületi blokkot. Felmerült a porckorong elcsúszás, osteopátiás lézió és a szinoviális hártya redőinek becsípődése is, majd Karel Lewit módszertanában az ízületi blokk definiciója alapján legvalószínűbb elmélet, miszerint az ízületi belhártya redője behajlik az ízületi résbe – két felszín közé- az ott lévő kis porc (meniscoid) artrokinematikai mozgása elakad. Ez a meniscoid csapdája áll leginkább közel a blokk patomechanizmusához.

Irodalomjegyzék:

1.       Lewit, K., (2007) Manipulative Therapy, Elsevier