Like-olj minket a Facebook-on
Gyógytorna, Manuálterápia, Sportrehabilitáció
Jelentekezz be szakértőinkhez:

Elektroterápia a fájdalomcsillapításban- TENS

A TENS (transcutan elektromos stimuláció) terápia Melzack és Wall kapu-elmélete „Gate Control Theory“ alapján működik a klinikai gyakorlatban és így a fájdalom enyhítésére szolgál. Davis (1993) és Lewith (1984) a következő módon magyarázták a kapu-elméletet. A gerincvelő hátsó szarvának (cornu dorsale) egy tartománya, a substantia gelatinosa, kapuként szolgál a fájdalomérző idegek impulzusai számára. Ez velőhüvely és finom velőhüvelyes A-rostokat tartalmaz, amelyek erős ingerlésre reagálnak, továbbá velőhüvelyt nem tartalmazó idegrost (C rost) is megtalálható benne. Ha a fájdalomimpulzusok finom velőhüvely-tartalmú idegrostokon és C rostokon haladnak át, a "kapu" nyitva van, és a páciens fájdalmat érez. A velőhüvely-tartalmú A-rostokon áthaladó erősebb impulzusok esetén a "kapu" bezáródhat. Az elektromos stimuláció során a kapu-elmélet működését használva érünk el fájdalomcsillapítást. Ugyancsak bebizonyították, hogy az ingeráram a test saját természetes fájdalomcsillapító anyagainak, az endorfinnak és az encefalinnak a termelését is elősegíti. Az emberi test az endorfint és az encefalint ópiumhoz hasonló anyagként termeli a fájdalom enyhítésére. A kisfrekvenciás stimuláció felszabadítja a testben az endorfint és az encefalint. A fizioterápiában a mozgásszervi fájdalmak esetében alkalmazunk TENS terápiát. Hatékonyságát több tanulmány során is vizsgálták már.

            TENS terápia a tenziós típusú fejfájás csökkentésére
            A tenziós típusú fejfájások prevalenciája 30-78%, amely az összes fejfájás közül a leggyakoribb típus. Előfordulása nőknél gyakoribb. Az International Headache Society felmérése alapján a pánciensek körében előforduló tenziós típusú fejfájás (44%- ban) az életminőség romlásához vezet. Tanulmányok utalnak arra, hogy a nyaki izmok kontrakciója patológiás szereppel bír a tenziós típusú fejfájások megjelenésében. A páciensek 60% -ánál elektromyalgikus aktivitás növekedése figyelhető meg a pericraniális izmokban, de a fejfájás erőssége nem mutat korrelációt ezzel. A leggyakoribb abnormitás tenziós fejfájás során a pericraniális myofasciális szövetekben található. Néhány tanulmány szerint afféle „centrális érzékenység” során bizonyos egyének fogékonyabbak a krónikus fejfájásra, de a stressz, fáradtság, szorongás is kiválthat tenziós fejfájást. Kumar és mtsai tanulmányában vizsgálta a tenziós típusú fejfájás csökkentését TENS terápiával illetve progresszív relaxációval, célja az volt, hogy non-invazív, gyógyszermentes terápiával igyekezzenek hosszabb távon kezelni a krónikus tenziós típusú fejfájást. Indiai Egyetem Fizioterápiás Intézet kutatásában a beválasztási kritériumoknak megfelelően a 42 páciens vett részt és 30 páciens fejezte be a programot. Egyik csoportban TENS kezelést alkalmaztattak, másik csoportban progresszív izom relaxációt. A tanulmányban 1 héten keresztül napi 15 percet töltöttek relaxációval illetve TENS terápiával. A fájdalom intenzitását Vizuál Analóg Skálán mérték a program elején és végén. Eredményképpen a tenziós típusú fejfájás csökkentésében mindkét terápia egyformán hatásosnak bizonyult. [1]

            Trigeminus neuralgia
            A trigeminális neuralgia etiológiája még ma is rejtély, de feltételezhetően a fogágybetegségek, traumás occlusio, trigeminus ganglion keringési elégtelensége, SM kiváltó szerepel kiváltó tényezőként. Leggyakrabban a 35 évnél idősebb nőknél fordul elő a jobb arc félen. Intenzív, hasogató fájdalommal járó kórkép, amely rohamokban ismétlődik. A gyógyszeres és idegsebészeti kezelések mellett, gyakran alkalmaznak TENS terápiát a fájdalomcsillapításra. Singla és mtsai tanulmányában 30 pácienst vizsgáltak, akik szájsebészeti klinikán jelentek meg trigeminus neuralgiával. Diagnosztizálásukat segítette, hogy idegblokádként 2% lidokain a tüneteiket teljesen megszüntette. Az érintett ideg kezeléseként 20-40 napig, napi 20 percen keresztül TENS terápiát kaptak. A páciensek a program előtt és a program végén VAS- visual analog skálán, VPS- verbális fájdalom skálán és CPS illetve napi tevékenység skálán értékelték a fájdalom mértékét. Az eredmények alapján a non- invazív TENS terápia során a fájdalom intenzitása jelentősen csökkent.[2]

            Postoperatív fájdalomcsillapítás TENS kezeléssel
            A műtétet követő fájdalmak a beteg szenvedésén túl fokozzák a fiziopatológiás elváltozásokat ezzel növelve a szövődmények esélyeit és a kórházi kezelések idejét. Hónalji feltárásból végzett tüdő resectiós műtétet követően az immobilizáció és a mellhártyaizgalom hatására azonos oldali vállfájdalom alakul ki a legtöbb esetben. Gozalez és mtsai egy spanyol mellkas sebészeti osztályon 50 thoracotomián átesett pácienst vizsgáltak. A kutatásuk célja az volt, hogy TENS terápiával csökkenthető-e a válltáji fájdalom a postoperatív időszakban. A fájdalomcsillapítás mellett a mobilitás javulását is vizsgálták. A postoperatív naptól kezdve a programba választott páciensek 8 óránként 30 min TENS kezelésben részesültek. A fájdalom mértékét Visual Analóg Skálán értékelték. A kutatás eredményeként a TENS kezelésben részesült páciensek postoperatív fájdalma jelentősen csökkent, a vállízületi mobilitás mértéke megegyezett a kontroll csoportban lévőekkel. Összességében elmondható, hogy a TENS terápia alkalmas a postoperatív fájdalom csillapítására thoracotomián átesett pácienseknél. [3]

            TENS hatása a fibromyalgiára
            Carbonario és mtsai nagyfrekvenciás TENS (transcutan elekromos stimuláció) hatékonyságát vizsgálta nők fibromyalgia okozta krónikus fájdalmának terápiájaként. A vizsgálat célja az volt, hogy az életminőséget is kedvezőtlenül befolyásoló fibromyalgikus fájdalom megszüntethető-e TENS terápiával. Feltételezésük az volt, hogy az aerob és nyújtógyakorlatokat segítő nagyfrekvenciás TENS kezelés hatására csökken a fájdalom és javul az életminőség. A vizsgálatban 28 felnőtt nő vett részt, akiknek fibromyalgiájuk volt, kizárási kritériumként pacemaker, szív és érrendszeri betegségek, terhesség, egyéb krónikus fájdalom, epilepszia és arthritis szerepelt. A kísérletben két csoportra osztották őket, egy TENS csoportra (n=14) akik a kétoldali trapéz és supraspinatus izom tenderpontjaira kaptak 150 Hz TENS kezelést és egy TENS nélküli csoportra (n=14). A fájdalom mértékét Visuál Analóg Skálán mérték. A fájdalom küszöbértékét 18 tenderponton Fischer dolométerrel határozták meg. Fibromyalgia Impact Kérdőívet töltöttek ki az életminőségre vonatkozóan. Az alanyok egy 8 hetes programban vettek részt. A terápiában kiemelt fontosságúnak ítélték a testmozgást, így a páciensek általános aerob mozgásanyagot (bicikli) és statikus nyújtó gyakorlatsort (farizom, ischiotibial köteg, paravertebralis izomzat, mellizom, csuklyásizom, scalenus) sajátítottak el. A vizsgálat eredményeként a TENS csoportban a fájdalom csökkenése nagyobb volt. Összeségében megállapították, hogy a TENS kezelés hatására a fibromyalgikus fájdalom csökken, így az életminőség javul. [4]

            TENS kezelés Sclerosis Multiplexben
            A neurorehabilitációban számos esetben használják a TENS terápiát a fájdalomcsökkentésére és a spazmus oldására. SM betegségben is alkalmaznak TENS kezelést e tünetek csökkentésére, azt viszont kevesen vizsgálták, hogy a kéz szenzitivitása növelhető-e TENS terápiával, ugyanis az SM betegek 40% -ánál paresthezia alakul ki. Cuypers és mtsai SM betegeknél vizsgálták a TENS kezelés hosszú távú hatását a paresthezia csökkentésére. A tanulmányba 26 SM beteget választottak be, akik állapota 6 hónapos visszatekintést véve stabil volt. A kontrollcsoportban egészséges alanyok vettek részt. A kutatás során 3 héten keresztül napi 1 h TENS kezelés történt a domináns kéz nervus medianus ingerlésével. Az érzékenységet Semmes-Weinstein monofilamenttel vizsgálták. A kezelés hatása kiterjedt a nervus ulnaris területére is. A tanulmányban igazolták, hogy az SM betegek paresthesiája csökkenthető TENS terápiával. [5]

            TENS terápia terhesség alatt megjelenő derékfájdalom esetén
            A derékfájdalom terhességgel összefüggő etiológiája nem ismert, de úgy vélik, hogy a megváltozott hormonális hatások (relaxin) és az anatómiai, mechanikai faktorok hozzájárulnak a terhesség során előforduló derékfájdalmakhoz. A prevalenciája 50% és a terhesség előrehaladtával ez az érték 75% is lehet. A fájdalom az életminőséget is rontja. Keskin és mtsai 88 (≥32 gesztációs hét) terhes nőt vizsgáltak, akik terhessége szövődménymentes volt, de LBP lépett fel náluk. Kizárási kritériumként szerepelt a terhesség előtti derékfájdalom vagy a gerinc patológiás elváltozása. A kutatásban 4 csoportot vizsgáltak: kontroll, testmozgás, paracetamol, TENS) azt vizsgálták, hogy melyik terápia a leghatékonyabb a derékfájdalom csökkentésére és így az életminőség javítására. A program 3 héten keresztül tartott. 79 résztvevő fejezte be a programot. A fájdalom mértékét Visuál Analóg Skálán értékelték, az életminőséget Roland-Morris rokkantság skálán jellemezték. A vizsgálat ideje alatt a kontroll csoportban a fájdalom intenzitása 57 % -val nőtt. A fájdalom mind három terápiás csoportban csökkent, de a TENS kezelés bizonyult a leghatékonyabbnak a terhességi LBP fájdalomcsillapítására. [6]


Irodalomjegyzék:

1.    Kumar, S., Raje, A., (2014) Effect of progressive muscular relaxation exercises versus transcutaneous electrical nerve stimulation on tension headache: A comparative study, Hong Kong Physiotherapy Journal 32.  86-91
2. Singla, S., Prabhakar, V., (2011) Role of transcutaneous electric nerve stimulation in the management of trigeminal neuralgia Journal of Neurosciences in Rural Practice 2:150-152
3.   Gonzalez, E., P., Novoa, N., M., Varela, G., (2015) Transcutaneous Electrical Nerve Stimulation Reduces Post-Thoracotomy Ipsilateral Shoulder Pain. A Prospective Randomized Study, Archivos de Bronconeumologia 51:12 621
4.    Carbonario, F., Matsutani, L.,A. , Yuan, S.,L., Marques, A.,P., (2013) Effectiveness of high-frequency transcutaneous electrical nerve stimulation at tender points as adjuvant therapy for patients with fibromyalgia. European Journal of Physical Rehabilitation Medicine 49:2 197-204
5.    Cuypers, K., Levin, O., Thijs, H., Swinnen, SP., Meesen, R.,L., (2010) Long-Term TENS Treatment Improves Tactile Sensitivity in MS Patients. Neurorehabil Neural Repair 24:5 420
6.    Keskin, E.,A., Onur, O., Keskin, H.,L.,Gumus, I., Kafali, H.,(2012) Transcutaneous Electrical Nerve Stimulation Improves Low Back Pain during Pregnancy.  Gynecol Obstet Invest 74:76–83
TEGYÜK MEG EGYÜTT AZ ELSŐ
LÉPÉST A GYÓGYULÁSOD FELÉ!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése