Elektroterápia a fájdalomcsillapításban- TENS
A TENS (transcutan elektromos stimuláció) terápia Melzack és Wall
kapu-elmélete „Gate Control Theory“ alapján működik a klinikai gyakorlatban és
így a fájdalom enyhítésére szolgál. Davis (1993) és Lewith (1984) a következő
módon magyarázták a kapu-elméletet. A gerincvelő hátsó szarvának (cornu
dorsale) egy tartománya, a substantia gelatinosa, kapuként szolgál a
fájdalomérző idegek impulzusai számára. Ez velőhüvely és finom velőhüvelyes
A-rostokat tartalmaz, amelyek erős ingerlésre reagálnak, továbbá velőhüvelyt
nem tartalmazó idegrost (C rost) is megtalálható benne. Ha a fájdalomimpulzusok
finom velőhüvely-tartalmú idegrostokon és C rostokon haladnak át, a
"kapu" nyitva van, és a páciens fájdalmat érez. A velőhüvely-tartalmú
A-rostokon áthaladó erősebb impulzusok esetén a "kapu" bezáródhat. Az
elektromos stimuláció során a kapu-elmélet működését használva érünk el
fájdalomcsillapítást. Ugyancsak bebizonyították, hogy az ingeráram a test saját
természetes fájdalomcsillapító anyagainak, az endorfinnak és az encefalinnak a
termelését is elősegíti. Az emberi test az endorfint és az encefalint ópiumhoz
hasonló anyagként termeli a fájdalom enyhítésére. A kisfrekvenciás stimuláció
felszabadítja a testben az endorfint és az encefalint. A fizioterápiában a
mozgásszervi fájdalmak esetében alkalmazunk TENS terápiát. Hatékonyságát több
tanulmány során is vizsgálták már.
TENS terápia a tenziós típusú
fejfájás csökkentésére
A tenziós típusú fejfájások
prevalenciája 30-78%, amely az összes fejfájás közül a leggyakoribb típus.
Előfordulása nőknél gyakoribb. Az International Headache Society felmérése
alapján a pánciensek körében előforduló tenziós típusú fejfájás (44%- ban) az
életminőség romlásához vezet. Tanulmányok utalnak arra, hogy a nyaki izmok
kontrakciója patológiás szereppel bír a tenziós típusú fejfájások
megjelenésében. A páciensek 60% -ánál elektromyalgikus aktivitás növekedése
figyelhető meg a pericraniális izmokban, de a fejfájás erőssége nem mutat
korrelációt ezzel. A leggyakoribb abnormitás tenziós fejfájás során a
pericraniális myofasciális szövetekben található. Néhány tanulmány szerint
afféle „centrális érzékenység” során bizonyos egyének fogékonyabbak a krónikus
fejfájásra, de a stressz, fáradtság, szorongás is kiválthat tenziós fejfájást.
Kumar és mtsai tanulmányában vizsgálta a tenziós típusú fejfájás csökkentését
TENS terápiával illetve progresszív relaxációval, célja az volt, hogy
non-invazív, gyógyszermentes terápiával igyekezzenek hosszabb távon kezelni a
krónikus tenziós típusú fejfájást. Indiai Egyetem Fizioterápiás Intézet
kutatásában a beválasztási kritériumoknak megfelelően a 42 páciens vett részt
és 30 páciens fejezte be a programot. Egyik csoportban TENS kezelést
alkalmaztattak, másik csoportban progresszív izom relaxációt. A tanulmányban 1
héten keresztül napi 15 percet töltöttek relaxációval illetve TENS terápiával. A
fájdalom intenzitását Vizuál Analóg Skálán mérték a program elején és végén. Eredményképpen
a tenziós típusú fejfájás csökkentésében mindkét terápia egyformán hatásosnak
bizonyult. [1]
Trigeminus neuralgia
A trigeminális neuralgia etiológiája
még ma is rejtély, de feltételezhetően a fogágybetegségek, traumás occlusio,
trigeminus ganglion keringési elégtelensége, SM kiváltó szerepel kiváltó
tényezőként. Leggyakrabban a 35 évnél idősebb nőknél fordul elő a jobb arc
félen. Intenzív, hasogató fájdalommal járó kórkép, amely rohamokban ismétlődik.
A gyógyszeres és idegsebészeti kezelések mellett, gyakran alkalmaznak TENS
terápiát a fájdalomcsillapításra. Singla és mtsai tanulmányában 30 pácienst
vizsgáltak, akik szájsebészeti klinikán jelentek meg trigeminus neuralgiával.
Diagnosztizálásukat segítette, hogy idegblokádként 2% lidokain a tüneteiket
teljesen megszüntette. Az érintett ideg kezeléseként 20-40 napig, napi 20
percen keresztül TENS terápiát kaptak. A páciensek a program előtt és a program
végén VAS- visual analog skálán, VPS- verbális fájdalom skálán és CPS illetve
napi tevékenység skálán értékelték a fájdalom mértékét. Az eredmények alapján a
non- invazív TENS terápia során a fájdalom intenzitása jelentősen csökkent.[2]
Postoperatív fájdalomcsillapítás
TENS kezeléssel
A műtétet követő
fájdalmak a beteg szenvedésén túl fokozzák a fiziopatológiás elváltozásokat
ezzel növelve a szövődmények esélyeit és a kórházi kezelések idejét. Hónalji
feltárásból végzett tüdő resectiós műtétet követően az immobilizáció és a
mellhártyaizgalom hatására azonos oldali vállfájdalom alakul ki a legtöbb
esetben. Gozalez és mtsai egy spanyol mellkas sebészeti osztályon 50
thoracotomián átesett pácienst vizsgáltak. A kutatásuk célja az volt, hogy TENS
terápiával csökkenthető-e a válltáji fájdalom a postoperatív időszakban. A
fájdalomcsillapítás mellett a mobilitás javulását is vizsgálták. A postoperatív
naptól kezdve a programba választott páciensek 8 óránként 30 min TENS
kezelésben részesültek. A fájdalom mértékét Visual Analóg Skálán értékelték. A
kutatás eredményeként a TENS kezelésben részesült páciensek postoperatív
fájdalma jelentősen csökkent, a vállízületi mobilitás mértéke megegyezett a
kontroll csoportban lévőekkel. Összességében elmondható, hogy a TENS terápia
alkalmas a postoperatív fájdalom csillapítására thoracotomián átesett
pácienseknél. [3]
TENS hatása a fibromyalgiára
Carbonario és mtsai nagyfrekvenciás
TENS (transcutan elekromos stimuláció) hatékonyságát vizsgálta nők fibromyalgia
okozta krónikus fájdalmának terápiájaként. A vizsgálat célja az volt, hogy az
életminőséget is kedvezőtlenül befolyásoló fibromyalgikus fájdalom
megszüntethető-e TENS terápiával. Feltételezésük az volt, hogy az aerob és
nyújtógyakorlatokat segítő nagyfrekvenciás TENS kezelés hatására csökken a fájdalom
és javul az életminőség. A vizsgálatban 28 felnőtt nő vett részt, akiknek
fibromyalgiájuk volt, kizárási kritériumként pacemaker, szív és érrendszeri
betegségek, terhesség, egyéb krónikus fájdalom, epilepszia és arthritis
szerepelt. A kísérletben két csoportra osztották őket, egy TENS csoportra
(n=14) akik a kétoldali trapéz és supraspinatus izom tenderpontjaira kaptak 150
Hz TENS kezelést és egy TENS nélküli csoportra (n=14). A fájdalom mértékét
Visuál Analóg Skálán mérték. A fájdalom küszöbértékét 18 tenderponton Fischer
dolométerrel határozták meg. Fibromyalgia Impact Kérdőívet töltöttek ki az
életminőségre vonatkozóan. Az alanyok egy 8 hetes programban vettek részt. A
terápiában kiemelt fontosságúnak ítélték a testmozgást, így a páciensek
általános aerob mozgásanyagot (bicikli) és statikus nyújtó gyakorlatsort
(farizom, ischiotibial köteg, paravertebralis izomzat, mellizom, csuklyásizom,
scalenus) sajátítottak el. A vizsgálat eredményeként a TENS csoportban a
fájdalom csökkenése nagyobb volt. Összeségében megállapították, hogy a TENS
kezelés hatására a fibromyalgikus fájdalom csökken, így az életminőség javul. [4]
TENS kezelés Sclerosis Multiplexben
A neurorehabilitációban
számos esetben használják a TENS terápiát a fájdalomcsökkentésére és a spazmus
oldására. SM betegségben is alkalmaznak TENS kezelést e tünetek csökkentésére,
azt viszont kevesen vizsgálták, hogy a kéz szenzitivitása növelhető-e TENS
terápiával, ugyanis az SM betegek 40% -ánál paresthezia alakul ki. Cuypers és
mtsai SM betegeknél vizsgálták a TENS kezelés hosszú távú hatását a paresthezia
csökkentésére. A tanulmányba 26 SM beteget választottak be, akik állapota 6
hónapos visszatekintést véve stabil volt. A kontrollcsoportban egészséges
alanyok vettek részt. A kutatás során 3 héten keresztül napi 1 h TENS kezelés
történt a domináns kéz nervus medianus ingerlésével. Az érzékenységet Semmes-Weinstein
monofilamenttel vizsgálták. A kezelés hatása kiterjedt a nervus ulnaris
területére is. A tanulmányban igazolták, hogy az SM betegek paresthesiája
csökkenthető TENS terápiával. [5]
TENS terápia terhesség alatt
megjelenő derékfájdalom esetén
A derékfájdalom terhességgel
összefüggő etiológiája nem ismert, de úgy vélik, hogy a megváltozott hormonális
hatások (relaxin) és az anatómiai, mechanikai faktorok hozzájárulnak a
terhesség során előforduló derékfájdalmakhoz. A prevalenciája 50% és a
terhesség előrehaladtával ez az érték 75% is lehet. A fájdalom az életminőséget
is rontja. Keskin és mtsai 88 (≥32 gesztációs hét) terhes nőt vizsgáltak, akik
terhessége szövődménymentes volt, de LBP lépett fel náluk. Kizárási
kritériumként szerepelt a terhesség előtti derékfájdalom vagy a gerinc
patológiás elváltozása. A kutatásban 4 csoportot vizsgáltak: kontroll,
testmozgás, paracetamol, TENS) azt vizsgálták, hogy melyik terápia a
leghatékonyabb a derékfájdalom csökkentésére és így az életminőség javítására.
A program 3 héten keresztül tartott. 79 résztvevő fejezte be a programot. A
fájdalom mértékét Visuál Analóg Skálán értékelték, az életminőséget
Roland-Morris rokkantság skálán jellemezték. A vizsgálat ideje alatt a kontroll
csoportban a fájdalom intenzitása 57 % -val nőtt. A fájdalom mind három
terápiás csoportban csökkent, de a TENS kezelés bizonyult a leghatékonyabbnak a
terhességi LBP fájdalomcsillapítására. [6]
Irodalomjegyzék:
1. Kumar, S., Raje, A.,
(2014) Effect of progressive muscular relaxation exercises versus transcutaneous
electrical nerve stimulation on tension headache: A comparative study, Hong
Kong Physiotherapy Journal 32. 86-91
2. Singla, S., Prabhakar,
V., (2011) Role of transcutaneous electric nerve stimulation in the management
of trigeminal neuralgia Journal of Neurosciences in Rural Practice 2:150-152
3. Gonzalez, E., P., Novoa,
N., M., Varela, G., (2015) Transcutaneous Electrical Nerve Stimulation Reduces
Post-Thoracotomy Ipsilateral Shoulder Pain. A Prospective Randomized Study,
Archivos de Bronconeumologia 51:12 621
4. Carbonario, F., Matsutani, L.,A. ,
Yuan, S.,L., Marques, A.,P., (2013) Effectiveness of high-frequency
transcutaneous electrical nerve stimulation at tender points as adjuvant
therapy for patients with fibromyalgia. European Journal of Physical
Rehabilitation Medicine 49:2 197-204
5. Cuypers, K., Levin, O., Thijs, H., Swinnen, SP., Meesen, R.,L., (2010) Long-Term
TENS Treatment Improves Tactile Sensitivity in MS Patients. Neurorehabil Neural
Repair 24:5 420
6. Keskin, E.,A., Onur, O., Keskin, H.,L.,Gumus, I., Kafali, H.,(2012) Transcutaneous
Electrical Nerve Stimulation Improves Low Back Pain during Pregnancy. Gynecol Obstet Invest 74:76–83
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése