Achilles tendinopathia

Az Achilles ín sérülése az egyik leggyakoribb túlterhelésből/ túlhasználatból (overstress/ overuse) eredő sérülés a fizikai aktivitást végzők körében. Kifejezetten gyakori futás, ugrások, gyors irányváltással járó sportolók esetében.

Ugyanakkor az aktuális kutatások alapján tendinopátiák előfordulása sokkal gyakorlibb mint a kopásos megbetegedéseké és csak az előfordulások 35%-ánál mutatható ki sporttal való összefüggés, tehát ez alapján nem csak sportsérülésként hanem egy gyakori sarok és a vádli környékén kialakuló fájdalom okaként tekinthetünk erre a kórképre.

Kialakulásának hátterében állhat:

• nem megfelelő cipőhasználat, vagy túlhasznált futócipő/utcai cipő viselése
• anatómai jellemzők, statikai elváltozások (“x” láb, “o” láb, magas vagy alacsony lábboltozat) csökkent térd és boka mozgástartomány
• túlsúly
• izomegyensúly eltolódás, mozgássztereotípiával kapcsolatos problémák pl.: nem megfelelő futótechnika, az izmok helytelen bekapcsolódása a mozgásba)
• korábbi sérülések
• feszes Achilles-ín és plantarflexor izomzat, talpi kötőszövet
• csökkent M. Tibialis anterior; M. Rectus femoris és M.Gluteus medius izom aktivitás

Sportolók esetében befolyásolhatja a sportmozgás során a talaj minősége az edzés mennyiségének, intenzitásának túladagolása és a megfelelő bemelegítés, levezetés elmaradása.

A teljes gyógyuláshoz szükséges idő egyénenként igen változó, ez nagyban függ a sérülést kiváltó okoktól, típusától és az egyéni adottságoktól.

A hétköznapok során átmenetileg hasznos lehet sarokemelő vagy egyedi talpbetét használata, és hosszú távon a manuálterápiás kezelések, flossing terápia, kineziotape alkalmazása fájdalommentességhez vezethet, e mellett elmaradhatatlan része a terápiának a gyógytorna és a funkcionális erősítő gyakorlatok végzése, kiemelet figyelemmel a farizmok fejlesztésére, az Achilles excentrikus tréningjére és a CORE izomzat fejlesztésére, aminek segítségével a mozgásmintában részt vevő izmok tudatos aktivizálásával elkerülhető a terület ismételt túlterhelése. 

Kismama torna jótékony hatásai

A várandósság különleges időszak egy nő életében. Számos testi és lelki változás következik be ez idő alatt, a szervezet felkészül, hogy egészséges magzatot hordhasson ki, és hogy a szülés zavartalan legyen. Ez a megváltozott állapot azonban együtt járhat bizonyos panaszokkal, mint például a hát- és derékfájdalom, lábdagadás, légzési nehézség, gyakori vizelési inger és az inkontinencia.

 Ahogy növekszik a magzat, nő a hordozandó plusz súly, megváltoznak a gerinc görbületei, így az egész testtartás. A test súlypontja előrébb helyeződik, fokozódik az ágyéki gerinc görbülete/ lordózisa és felborul az izomegyensúly, bizonyos izmok megnyúlnak, míg mások megrövidülnek, így túlterhelődhet ez a terület és fájdalmassá válhat. A medence ízületei, hátul a keresztcsonti / szakroiliakális ízületek, elől a szeméremcsont/ szimfízis, valamint a gerinc ízületi szalagjai fellazulnak és instabilabbá válnak, ami szintén fájdalmat okozhat.

A várandósok kétharmada számol be deréktáji fájdalomról, ami negatívan befolyásolja a mindennapi életüket, pedig számos fizioterápiás módszer áll rendelkezésünkre a fájdalomcsökkentésére:

• kismama torna
• manuálterápia
• masszázs
• Kinesio Tape ragasztás
• derékövek és párnák
  

A rendszeres testmozgás előnye várandósság alatt:

1. csökkenthető a terhességi cukorbetegség, magas vérnyomás, túlzott súlygyarapodás kialakulásának esélye
2. jótékonyan hat a kismama fizikális és mentális egészségére
3. lecsökkenti a vajúdási időt és a császármetszés kockázatát

 Ajánlott mozgásformák várandósság alatt:

• kismama torna
• séta
• úszás
• szobakerékpározás
• jóga

Nem ajánlott mozgásformák:

• magas intenzitású edzés
• tengelyirányú terheléssel járó sport (futás, ugrálás, lovaglás)
• hirtelen hely és helyzetváltoztatással járó gyakorlatok
• kontaktsportok 

A terhestorna célja:

1. megőrizni a kismama kondícióját és állóképességét
2. javítani a vérkeringést, a légzést és az anyagcserét
3. megerősíteni a terhesség alatt fokozott terhelésnek kitett izomcsoportokat
4. megelőzni és kezelni a terhességgel együtt járó panaszokat (hátfájás, lábdagadás, visszeresség, lábboltozat süllyedés stb.) célzott tornagyakorlatokkal

A torna a helyes testtartás kialakításáért felelős, valamint a terhesség és a szülés során fokozott igénybevételnek kitett izmok, ízületek teherbírásának fokozására, erősítésére, rugalmassá tételére, valamint a vérkeringés támogatására irányul. 

• légzőtorna
• vénás torna
• tartásjavító gyakorlatok
• csípő körüli izmok erősítése, csípő mozgásterjedelem növelés
• koordináció és egyensúlyfejlesztés
• óvatos gátizom torna
• speciális, szülés alatt alkalmazandó légzéstechnikák elsajátítása

A foglalkozás során alkalma van a gyógytornásznak továbbá olyan életmódbeli tanácsokat adni a kismamáknak testhelyzetekre, emelésre, a baba ellátására vonatkozóan, amelyekkel kímélhetik a gerincüket, így az innen eredő fájdalmakat kiküszöbölhetik vagy csökkenthetik. 

Fontos, hogy a kismamatorna elkezdése előtt, majd az alatt folyamatosan konzultáljanak a várandósok a szülész-nőgyógyász szakorvosukkal, hiszen az ő ajánlásukkal vehetnek részt a tornákon, illetve ők állapítják meg az esetleges kontraindikációkat is!

Komplex regionális fájdalom szindróma

A Sudeck-szindróma, más néven komplex regionális fájdalom szindróma viszonylag ritkán kialakuló perifériás idegi zavar, mely krónikus fájdalommal jár. 

Mi válthatja ki?

• Rándulások és ficamok
• Műtétek
• Törések
• Zúzódások
• Idegsérülés
• Stroke

Rizikófaktora: 

• a stresszes életmód
• bizonyos pszichológiai tényezők: depresszióra vagy szorongásra való hajlam

Fő kialakulási területei: 

- csukló, kéz, boka, láb

A betegség kialakulásának folyamata:

1. Fájdalmas inger
2. Szimpatikus idegrendszer aktivitásának fokozódása
3. Érösszehúzódás
4. Csökkenő vérkeringés
5. Fokozódó fájdalom
6. Csökkenő mozgatás
7. Csont és lágyrész károsodás
8. Mozgásterjedelem beszűkülés
9. Rosszul funkcionáló végtagrész

Típusai:

I. típusát reflex disztrófiának is nevezik, mivel a sérüléstől távolabbi helyen alakul kisebb idegkárosodással vagy anélkül 

II. típusnál igazoltan egy adott ideg sérülése áll fent helyileg

Stádiumok és tünetek:

1. Stádium (akut gyulladás): fájdalom (nyugalomban és a mozgatáskor is) fokozott érzékenység, minden inger fájdalmas, helyi duzzanat, a piros, meleg, száraz bőr

Általában kb. 10 nappal a sérülést követően kezdődik és 3-6 hónapig tart.

2. stádium (disztrófia): lágyrészek megkeményedése, a duzzanat miatt csökkenő ízületi mozgathatóság, hűvös, nyirkos bőr, röntgenen látható helyi csontritkulás

Sérülést követő 3-6. hónaptól fél évig tart.

3. stádium (atrófia): vékony, száraz, lilás bőr, kontraktúra, összecsontosodott ízület, érintett izmok sorvadása

6-12 hónappal a sérülést követően éveik, akár életvégig tarthat.

Kezelés:

A hosszú ideig tartó lefolyása és a maradványtünetek miatt a cél elsősorban a betegség megelőzése a megfelelő rögzítéssel, fájdalomcsillapítással és a végtag mielőbbi mozgatásával.

Ha elkezdtek a tünetek kialakulni, minél előbb el kell kezdeni a kezelést a teljes végtagfunkció helyreállítása végett.

Egyénenként nagyon változóak lehetnek a tünetek és a betegség lefolyása, így mindenképpen személyre szabott terápia szükséges.

Gyógyszeres kezelésként a fájdalomcsökkentésre non-szteroid gyulladáscsökkentő szerek, súlyos esetben szteroidok, a csontanyagcsere javítása céljából kalcium és D-vitamin szedése javasolt.

A fizioterápiás kezelések a fájdalom és a duzzanatcsökkentésre, a keringésfokozásra, később a funkciójavításra irányulnak. 

Az akut stádiumban óvatos, fájdalommentes fizioterápia szükséges, mert az intenzív aktív terápia állapotromláshoz vezethet.

Krónikus stádiumban alkalmazható terápiák: 

- Manuálterápia

- Masszázs

- Mobilizáció

- Izometriás izomerősítés

- TENS

- Kinesio tape

- Stretching

- Finom motoros kontroll

TMD, TMJ manuálterápia

• fogorvos, szájsebész által igazolt rágóízületi diszfunkció esetén
• fogszabályzás kapcsán
• állcsontot ért traumát követő rehabilitáció során
• rágáskor, száj nyitásakor fellépő kattogás esetén
• száj nyitásakor fellépő fájdalom miatt
• rágóízület beszűkült mozgása esetén
• szájzár kialakulásakor
• migrénes fejfájáskor
• fülzúgás (tinnitus) esetén
• éjszakai fogcsikorgatás miatt
• szorítás (bruxizmus) esetén
• fogászati probléma nélkül jelentkező fogtáji, arctáji fájdalom során

Az állkapocsízületi mozgásokat figyeli meg és méri le azokat. A száj nyitáskor figyeli a kórosan rögzült mozgásokat, deviációkat. Érzi és hallja az esetleges kattanást, kiértékeli a fájdalmat. A szájüreg felől, gumikesztyűvel vizsgálja és kezeli a rágóizmokat. 

Szentiványi MozgásKlinika

Hogyan történik ez? 

• anamnézis felvétel
• speciális kérdésekre adott válaszok segítik a diagnosztikát. 

Ebben a fázisban már aktívabb izommunkával a gerinc mellett és törzs körül futó izmok stabilizációja a fontos feladat. Gyógytorna gyakorlatok hatására a core alapelvei szerint az izom fokozatosan erősödik. Az izomerő kellő stabilitást ad a gerincnek és védi a porckorongot.

1. létre kell hozni a megfelelő izomegyensúlyt
2. javítani kell az izmok bekapcsolódási sorrendjét
3. fejleszteni kell a propriocepciót, helyzetérzékelést
4. fejleszteni kell az állóképességet

• tájékoztatás hiánya
• páciensoktatás hiánya
• kezelési terv hiánya
• célkitűzések hiánya
• feladatok egyhangúsága